Magyarország 1:100 000-es földtani térképe

A Magyar Állami Földtani Intézet 1997-ben határozta el, hogy az egész országról egységes jelkulcsú, százezres méretarányú felszíni földtani térképet készít. A korábbi évtizedek hagyományaira építve Gauss-Krüger szelvényezésű térképlapokon, de a Magyarországon hivatalos EOTR (Egységes Országos Térképrendszer) koordinátarendszerben készültek a térképlapok. Az Intézet egyik kiemelkedő feladatának számító térképsorozat-szerkesztés 2005-ben sikeresen befejeződött.

A térképeken megtalálható képződmények ismertetőjének .pdf változata ide kattintva érhető el. 

Az elmúlt évek fejlesztései lehetővé tették a térkép közvetlen megtekintését web-es felületen keresztül, az ESRI megjelenítő szoftvere segítségével. http://mafi-loczy.mafi.hu/Fdt100/

A szelvények megjelenítése 

A térképek leírását az alábbiakban foglaljuk össze:

A sorozat 6 részterületre osztható:

1. Dunántúli-középhegység (és a Balatontól DK-re eső dombvidék)
A székesfehérvári szelvény földtani térképe

2. Északi Középhegység
A Gönc nevű szelvény földtani térképe

3. Kisalföld földtani térképsorozata
A zalaegerszegi szelvény földtani térképe (eredeti méretben)

4. Dél-Dunántúl
A nagyatádi szelvény földtani térképe

5. Alföld földtani térképsorozata
A dabasi szelvény földtani térképe

Magyarország 1:100 000-es földtani térképsorozatának szelvényezése

A térképek készítésének az alábbi fázisait foglalhatjuk össze (Gyalog L., Turczi G., Síkhegyi F., Budai T., Barczikayné Szeiler Rita és Maigut Vera, 2003):

1. Jelkulcs
2. Topográfia
3. Földtani szerkesztés
4. Térinformatikai adatbázis
5. Térképi megjelenítés

1. Jelkulcs

Az ország földtani térképei számára egy egységes alapelvű, nyitott (alapelvek alapján korlátlanul bővíthető) jelkulcsot készítettük el. Ez litosztratigráfiai alapú, az ország kvarternél idősebb képződményeinek túlnyomó részét formációkba (illetve részletezve tagozatokba, rétegtagokba) sorolja. A kvarter képződményeket elsősorban genetikai alapon osztályozza (a kor mellett, ezen belül tagolva litológiailag). Ez a jelkulcs, amely azóta is folyamatosan bővül, módosul, egyúttal egy digitális adatbázis alapjaként is szolgál.

2. Topográfia

A sorozat topográfiai alapjául a Magyar Honvédség 1:50 000-es Gauss-Krüger szelvényezésű digitális térképei szolgáltak, ahol a domborzat nem digitalizálva, hanem generálva készült. Ez okozott kisebb problémákat, ezek egy részét kijavítva és a tartalmat földtani térképnek és 100 000-es méretaránynak megfelelően bizonyos mértékig csökkentve készült el a topográfiai alap.

3. Földtani szerkesztés

A térképsorozat készítésének első szakasza az Alföld területe volt, ahol a már korábban megszerkesztett 1:100 000-es térképlapokat csak jelkulcsilag és topográfiai illesztés szempontjából kellett átdolgozni.
Az ország területének többi részéről újonnan kellett a térképeket megszerkeszteni. Előnyös volt a helyzet a Kisalföld és a Dél-Dunántúl területén, ahol a korábbi térképezési programok során 1:100 000-es térképlapok szerkesztésére került sor. Így ezeken a területeken is a jelkulcsok átdolgozása, esetenként a kvarternél idősebb képződmények átszerkesztése és az új szelvényezéshez, koordinátarendszerhez és topográfiához való illesztés volt a fő feladat.
A legnagyobb feladat az ország hegyvidéki területein volt. Itt ebben a méretarányban nyomtatott térképsorozat még nem készült. Bizonyos mértékig elődje a 70-es években nyomtatásban is megjelent 1:200 000-es sorozat. Jelen sorozat attól jelkulcsában is eltér, és az azóta eltelt 30-40 év földtani ismereteit is megpróbálja ábrázolni. Nagyobb térképezési programok folytak ezalatt az idő alatt az országban (Bakony, Balaton-felvidék, Vértes-Gerecse, Velencei-hegység, Mecsek, Börzsöny, Bükk, Tokaji-hegység), amelyeknek különböző méretarányú (1:10 000, 1:25 000, 1:50 000), szelvényezésű, jelkulcsú és szemléletű anyagait kellett viszonylag közös nevezőre hozni azokkal a területekkel, ahol esetenként csak a 30-as években volt részletes felvétel.

4. Térinformatikai adatbázis

A rendszer a MÁFI-ban általánosan használt Intergraph MGE - SQL Server környezetre épül. A térinformatikai adatbázis két fő egységre bontható:
- tematikus alapadatok, azaz a digitális vonalmű, a földtani információt tartalmazó relációs adattáblákkal;
- kartografált tematikus vonalmű és alaptérkép, valamint a megjelenítésre vonatkozó relációs táblák.
A kartografált végtermék az adatbázisból származtatható. Egyes elemek, pl. a geológiai index, a jelkulcs, a térkép kerete és megírása, automatikusan generálhatók. A földtani testek lehatárolása, generalizálása, a megírások végleges elrendezése folyamatos emberi beavatkozást igényelnek.
A lapok feldolgozása eleinte egyenként, manuálisan történt. A munka előrehaladtával azonban világossá vált, hogy egy szelvényen a tartalomba történő beavatkozás kihat több közeli, ill. távolabbi lapra is. Ennek adminisztrálása, követése nem könnyű feladat. Célszerűnek látszott az egész térképrendszer a automatikus feldolgozása, valamint az adatbázis paraméterezhető újragenerálásának megvalósítása. A technológiai sor - a vonalmű tisztítása, a topológia készítése, az adatbázisba rendezés és végül a kartografálás különböző mértékben programozható lépésekből áll. Arra törekedtünk, hogy a folyamat egyirányú legyen, azaz a változtatás mindig az alapadatbázison történjen, s ebből épüljön a látvány.
Az adatbázis naprakészen tartása a tiszta vonalmű kezelését, a geológiai egységeket és kartográfiai paramétereiket tartalmazó törzstábla karbantartását jelenti. Számos belső standardot használunk, mint például a földtani egységekhez rendelt színkészletet.
Az adatbázis jelenti az alapját a térkép web-es közzétételének. Amennyiben meg kívánja tekinteni, ugorjon fel a lap tetejére, ahol A szelvények megjelenítése c. sor közvetlenül a megfelelő helyre irányítja el.

5. Térképi megjelenítés

Az adatbázisból a hagyományos nyomdai térképekhez képest egyszerűbb megjelenítést terveztünk. Ez nem egy terület földtani kutatásának lezárása, hanem egy pillanatnyi (és adatbázis szemléletű) helyzetkép az ország földtani térképezésének helyzetéről. Így talán kevésbé szembetűnőek a nagyobb tektonikai egységek, mint ez a méretarány alapján várható lenne. Nem szerkesztettünk egyenlőre földtani szelvényeket, elvi rétegoszlopokat sem a gyorsabb megjelenítés érdekében. Viszont az első, egyszeri ?lezárás? után, (ami egy felhasználható egyszeri állapotot tükröz), folyamatosan tervezzük a térképlapok karbantartását, és időszakonként (2-3 évenként) egyes térképlapjainak az újabb földtani adatokkal való frissítése után azok kartografált megjelenítését is.
A végső kartografálás igényli a legtöbb emberi beavatkozást, így egyben az egyik legköltségesebb munkaszakaszt jelenti. Ezért ezt csak bizonyos időszakonként kívánjuk elvégezni. A mostani, első megjelenítéskor természetesen ezt valamennyi térképlapra el kell végeznünk. Ezt a folyamatot két fázisban tervezzük: lektorálás előtt a végső látvány kialakítása, és utána a változtatások visszavezetése.

Az elkészült térkép szelvényeinek elérhető formátumai és árlistája