Secondary menu
Egységes földtani jelkulcs
Az Egységes Jelkulcsrendszer alapján készült online Egységes Jelkulcstábla innen elérhető.
Az egységes jelkulcs célja, hogy a MÁFI-ban valamennyi térkép és fúrási adatbázis egységes, azonos elvek szerint képzett jelkulcs alapján készüljön.
Az eddig felvett módosítások több térkép, térképsorozat, illetve fúrásátértékelés eredményeit tükrözik. Ezek az alábbiak:
- a MÁFI-MOL közös projektek 1998-2002 közötti fúrásátértékelései és térképszerkesztései
- az EOFT keretében az ország 1:100 000-es térképsorozata hegyvidéki lapjainak szerkesztése során létrejött módosító javaslatok (29 térképlap),
- a hegyvidéki részletes térképezések (elsősorban a Vértes-Gerecse terület) digitalizálása során létrejött javaslatok,
- az elkészült nyomtatott tájegységi lapok (Velencei-hegység, Börzsöny, Keleti-Mecsek, Nyugati-Mecsek) alapján létrejött javaslatok.
- egyéb kutatási feladatok során felmerülő módosítások
1. táblázatAz egységes jelkulcs adattáblája (Gyalog L, PhD értekezés, 2004 alapján)
Az egységes jelkulcstábla (a "Magyar jelkulcs") jelenleg (2004. április) 42 oszlopból áll, és 3693 indexet (jelet, szimbólumot, vagyis azonosítót) tartalmaz. A szimbólumokat kor szerint a fiatalabbtól az idősebbek felé összesíti. A koron belül először az alapszimbólumok szerepelnek, utána a kőzettani elemeket tartalmazó változataik, majd az esetleges tagolásuk. Külön szerepelnek a több egység együttes megjelenése esetén már valahol előfordult összevont vagy kevert verziók, valamint a csak a kort adó jelek is. A jelkulcstáblázat főbb oszlopneveit és magyarázatukat az 1. táblázat mutatja be. A 3693 azonosító közül 1530 csak negyedidőszaki, 2063 idősebb.
A jelkulcstáblázat főbb oszlopait az alábbiakban ismertetjük:
SORREND: ez a futó sorszám, amely alapján pl. egy térkép vagy térképsorozat jeleinek összessége (egy szimbólumhalmaz) a jelkulcstáblázat elvei alapján sorrendbe szedhető, egyúttal kiszűrve azokat a jeleket, amelyek nincsenek benne a jelkulcstáblázatban. Ha új jelet illesztünk be a jelkulcstáblázatba, az új sorszám beillesztésével az alatta levők sorszáma is nő.
2. táblázat
TIPUS [indextípus]: a szimbólum típusára ad felvilágosítást. A használt típusjelölések:
- alap (a,a*) – a formáció alapú alaptípus kvarternél idősebb képződmények esetén: a legutolsó litosztatigráfiai táblázatokban (GYALOG 1996, CSÁSZÁR 1997) leírt, illetve azóta az MRB illetékes albizottsága által elfogadott litosztratigráfiai alapegység (a), illetve még nem tárgyalt, de általunk használt alapegység (a*); a bal felső indexben szerepel a formáció, formációcsoport indexe, formáció esetén bal alsó indexben szerepelhet a tagozat vagy rétegtag jele, illetve csak bal alsó indexben a komplexum jele (pl. tPa2, TMs2-Pa1, stsMo-k, st(s)Mo-k, BPz);
- genetikai (g) – a genetikai alapú alaptípus kvarter képződmények esetén: az egység genetikája van megadva a korindexe mellett a bal alsó indexben, ez a kvarter képződmények alapindexe, de lehet idősebbnél is (pl. fQh, gQp2-3, ftQp2IV, hfPl-Qp);
- rész (r) – valamely alapegységnek egy része, pl. ha egy területen egy egység kora pontosabban adható meg, mint az alapindex (pl. haMb-Pa1 részei: haMb, haMs, haMs-Pa1);
- részben formáció alapú (f) – valamely formáció alapú egység, melynek nem formáció alapú része is van (pl. mb2K1s[a]K1-2);
- nem formáció alapú (n) – nem formáció vagy genetikai, hanem kor alapú egységek, alapvetően a korok jelei (pl. Qp3, Ms-Pa1, K);
- kőzetneves (k) – ez a leggyakoribb kategória, ha bármilyen egységnél megadjuk a kőzettípust is, és ezt a jel jobb felső indexében jelenítjük meg (pl. fQph, tPa2h, Mbk);
- összevont (o) – két vagy több, egymáshoz kapcsolódó egység együttes jelölése, ugyanabban vagy egymás utáni korban (pl. f-rT3, dT3-krJ1);
- kevert (x) – két vagy több, egymáshoz nem kapcsolódó egység együttes jelölése (pl. dT3+oE2).
A HOL1 [hol szerepelt először] oszlop az utóbbi időkben a jelkulcstáblázatba kerülő egységek első előfordulására ad információt, a VULKANI oszlopban kiemeltük a vulkáni képződményeket tartalmazó egységek kőzetneveit. Ez a két oszlop csak kiegészítő információkat ad, a jelkulcstáblázat szempontjából nincs jelentősége. Inkább csak lehetőségeket mutat be a jelkulcstáblázat használhatóságára.
A GEO_ID [index azonosító (először használt kiterített index)] oszlop az adatbázis kapcsolatokban legfontosabb oszlop. Ennek alapján kapcsolható a szimbólum a fúrási és térképi adatbázisokhoz. Ezt lehetőleg nem változtatjuk. Ha mégis van változás, ez csak az egész adatbázisra való hatásának figyelembevételével történhet meg. A formája az ún. kiterített index, ahol a felső és alsó pozícióban levő részindexeket normál helyzetben ábrázoljuk.
A GEO_NDX [kiterített index (használható, jelenleg elfogadott)] oszlopban vannak az aktuálisan használható szimbólumok. Ezek általában megegyeznek az azonosítóval (GEO_ID), három fő különbség van. Az egyik, ha a már sok helyen használt szimbólum formája valamilyen ok miatt (pl. más lett a kora) megváltozott, ekkor azonosítónak a régi formát hagyjuk meg. A másik különbség az ékezetes magánhangzók használata. Jelenleg még nem lehet biztosan, hiba nélkül konvertálni a különböző adatbázisrendszerek között az ékezetes betűket (különösen a hosszú ő-t és ű-t), ezért az azonosítóban ékezet nélkül szerepelnek. A magmás kőzeteket jelölő görög betűket mindkét jelben fonetikusan kiírjuk
(pl. MMk-alpha,alphat – Mátrai Formációcsoport, andezit, andezittufa; h_vMb2-Mb2rot – Hidasi Formáció, Várpalotai Tagozat és felső-badeni riolittufa összevontan; vC2qgamma,ibgamma – Velencei Formáció, kovásodott gránit, intruzív breccsa). Végül még egy funkciója van ennek az oszlopnak (és ez a legfontosabb): azokat a jeleket, amelyeket valamely térképszerkesztésnél vagy adatbázis-átértékelésnél már használtunk, de valamilyen ok miatt (pl. megváltozott a kora, formája stb.), kiiktattuk az aktuális rendszerből, ezt úgy érjük el, hogy ebben az oszlopban a helye üresen marad.
Az NDX_NEM [kiterített index (nem használható)] oszlop azokat a szimbólumokat tartalmazza, amelyek jelenleg nem használhatók. A GEO_NDX és az NDX_NEM oszlopok közül minden szimbólum csak az egyik helyen szerepelhet, és minden szimbólumnak a két oszlop valamelyikében szerepelnie kell.
Az NDX_JAV [helyette most javasolt] és az
NDX_REGI [régi index] oszlopok segítenek a jelkulcstáblázatban a jelek változásainak követésében. Ha egy szimbólum az NDX_NEM oszlopban szerepel, az NDX_JAV oszlopban a helyette most javasolt szimbólumot adjuk meg, ha ez egyértelműen lehetséges. Az NDX_REGI oszlopban viszont egy mai szimbólumnak a régi, már nem használt formája szerepel a visszakereshetőség céljából.
Az NDX_GRAFIKUS oszlopban a szimbólumoknak az alsó és felső pozíciójú indexrészei is megfelelően szerepelnek, ez áll legközelebb a szimbólumok térképi formájához. Az egyetlen eltérés, hogy a Microsoft Word és Excel nem teszi lehetővé, hogy a felső és alsó indexek egymás alá kerüljenek. Így a bal felső után következik a bal alsó és a jobb alsó után a jobb felső, noha ezek a térképeken egymás alatt, illetve fölött vannak.
A következő négy oszlop
NDX_BAL_F [index/bal felső],
NDX_BAL_A [index/bal alsó],
NDX_KOR [index/kor] és
NDX_JOBB_F [index/kőzet] a szimbólum 4 részét külön adja meg, hogy azok részeire (pl. kor, litológia) is külön lehessen keresni.
A CEL [cella van-e] és CEL_ROVID [rövid jel cellája van-e] a teljes, illetve a rövid index cellájának meglétét rögzíti. A szimbólumból a MÁFI-ban jelenleg használt MicroStation – MGE szoftverkörnyezetben egy cellát gyártunk, amit közvetlenül lehet a térképre lerakni.
A ROVID_NDX_GRAFIKUS [rövid földtani index] igen fontos a térképi ábrázoláshoz, mivel a sűrű térképi tartalom esetén gyakran nincs elegendő hely a teljes szimbólumnak a térképi megjelenítésére.
A főbb alapelvek alapján a kvarter képződményeknél: a leggyakoribb korú előfordulásnál csak genetika (+kőzetnév, ha van), a többinél a kor is, de Q betű nélkül (pl. gpQp3-h –> gp – felső-pleisztocén–holocén lejtő- és proluviális üledék; gQh –> gh – holocén lejtőüledék, Qp3-h –> p3-h – felső-pleisztocén–holocén üledék általában; fQp-h –> fp-hh – pleisztocén–holocén folyóvízi homok). A kvarternél idősebb képződményeknél: ha nincs kőzetnév, a formáció (és ha van, a tagozat vagy rétegtag) jele és a kor nagybetűje tagolás nélkül adja a rövid jelet (pl. eMk –> eM – Egyházasgergei F.; cOl1-2 –> cOl – Csatkai F.). Ha összetett a kor, csak az idősebb tagjának betűjelét használjuk (pl. bOl2-Mer –> bOl – Becskei F.). Ha összetett indexnél több kor van együtt, vagy van kőzettípus, a kor jele is elhagyható (pl. mvJ3-K1 –> mvJ – Márévári Mészkő F.). Két-három különböző korú vagy hosszú indexű képződmény összevont jelölésekor is indokolt lehet a kor elhagyása (pl. böT2-3–svT3 –> bö–sv – Budaörsi és Sédvölgyi F. összevontan).
Természetesen nem kötelező a rövid indexek használata. Ha a szimbólum teljes jele is rövid, vagy ha a térképen nem sűrű a tartalom (pl. síkvidéki térképeknél), fölösleges rövid indexet használni. Egyes síkvidékperemi lapoknál felmerült a vegyes ábrázolás lehetősége, vagyis a sűrűbb részen rövid, a ritkábbon teljes szimbólum ábrázolása, de ez lehetőleg kerülendő, mert zavarja az egységes megértést. A teljes jel kisebbé tételére jó módszer keskenyebb (nem talpas) betűtípusok (Arial, Sans Serif stb.) használata.
A PANTONE_SZIN [a pantone színskála szerinti szám] és a SAJAT_SZIN az egység színét rögzíti, a 100 000-es Magyarország sorozatnál. Lehetőség szerint más térképeknél és térképsorozatoknál is ezt a színskálát használjuk, de ez csak ajánlás, a színnek az adott térkép vagy térképsorozat lehetőségeihez kell igazodnia.
A LITO_EGYSEG [rétegtani egység neve] adja meg a rétegtani egység nevét. Valamennyi típusnak megvannak a jellegzetességei.
- Az alaptípusok esetén a leírás az egység nevét adja meg (formáció, tagozat stb.), de azt nem, hogy melyik magasabb egység része, ha van fölötte levő kategória. (pl. Póckői Tűzkő Tagozat [lpJ2-3], Hajósárki Rétegtag [p(h)J3], Lókúti Radiolarit Formáció [lJ2-3], Ipolyi Kristályospala Formációcsoport [IPz], Körösi Komplexum [KPz]).
- Genetikai alaptípusoknál a kvarterben a genetikai kategóriát csak összefoglalja (pl. Folyóvízi üledék).
- Résztípus esetén a leírás megadja az alapegységet, és hogy annak milyen részéről (általában kor szerinti leválasztott részéről) van szó (pl. Mátrai Formációcsoport kárpáti és badeni része [MMk-b], Lókúti Radiolarit Formáció felső-jura része [lJ3], Balátai Tagozat felső-eocén része [pbE3]).
- A részben formáció alapú jelek esetén a vulkáni formációk fáciesei (pl. Nagyhársasi Formáció, telér [nh[t]Mb]), üledékes formációkban fáciesek (pl. Ajkai Kőszén Formáció, "viharbreccsa" [a[v]K3]), tagozaton belüli ideiglenes (számmal jelölt) rétegtagok (pl. Balázsormai Tagozat, harmadik rétegtag [mb3K1]), vagy számmal jelölt szintek (pl. Bodai Aleurolit Formáció, alsó szint [bo1P2]) fordulnak elő.
- A nem formáció alapú egységeknél egy kor képződményei együtt szerepelnek, leggyakrabban általában jelzővel (pl. Felső-triász képződmények általában [T3], Alsó- és középső-devon képződmények általában [D1-2]).
- A kőzetneves kategóriában van a legtöbb jel. Itt alapesetben a megadott egység neve után írjuk a kőzetösszetételt, pontosan megnevezve.
- Az összevont és együttes kategóriák (2 vagy több formáció, egy formáció két vagy több tagozata, egy formáció és egy másiknak a tagozata, és még számos más variáció lehetséges) a legtöbb egységet tartalmazó kategória. Itt azok a variációk fordulnak elő, amelyeket valamely fúrásátértékelésnél vagy térképszerkesztésnél használtunk.
A LITO_EGYSEG_2 [mely formáció része], illetve, ha szükséges, a
LITO_EGYSEG_3 [mely formációcsoport (komplexum) része] a LITO_EGYSEG magasabb rangú csoportjait (tagozatnál, rétegtagnál a formációt, formációnál a formációcsoportot) adja meg (pl. Köszörűkőbányai Konglomerátum Tagozat – Lábatlani Homokkő Formáció – Gerecsei Formációcsoport).
A SZINONIMA [régi elnevezések, szinonímák] oszlop, mint neve is mutatja, az adott egység régebbi irodalomban előforduló elnevezéseit tartalmazza, természetesen a teljesség igénye nélkül (pl. Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozat esetén "budafai homokkő", "felső konglomerátum").
A FACIES [fácies] oszlop minden alap vagy genetikai alapú egység (és ezek kőzettípusos változatai) esetén kitöltésre került. A kvarter esetén ezek a LITO_EGYSEG oszlopban is szereplő genetikai megnevezések (pl. folyóvízi-tavi, eolikus, proluviális-deluviális). De megadjuk ezeket a kvarternél idősebb képződményekre is, noha azok szimbólumában nincs erre vonatkozó jel. Az üledékes képződményeknél természetesen a tengeri fáciesek jellemzők (pl. sekélytengeri zátony – Lajtai Mészkő Formáció; platform, szublitorális – Szépvölgyi Mészkő Formáció), de szárazföldiek sem ritkák (pl. szárazföldi, tavi, folyóvízi – Hernádvölgyi Agyag Formáció; folyóvízi, kisrészt csökkentsósvízi – Ligeterdői Kavics Formáció). A magmás képződmények fáciestípusai is nagy változatosságot mutatnak (pl. piroklasztikum, ritkán lávafolyás vagy dóm – Szerencsi Riolittufa Formáció; tengeralatti piroklasztikum, alárendelten láva – Hasznosi Andezit Formáció). A metamorf fácieseket csak hozzávetőlegesen adjuk meg (pl. klorit-szillimanit fáciesű metamorfit – Óbrennbergi Csillámpala Formáció; anchizóna felső és a zöldpala fácies alsó része – Litéri Metabazalt Formáció)
A LITOLOGIA [litológia] oszlop adja meg az egységek litológiai összetételét. Ez a kőzettani jeleket is tartalmazó szimbólumok esetén alapvetően azoknak a jeleknek – esetenként kibővített – magyarázata, viszont a formáció és a genetikai alapú alapegységeknél az egység részletes litológiai jellemzését adom, amennyire ezt a karakterszám (120) megengedi. Az összetett és kevert jelek esetén nem adunk leírást, az a részeiknél található meg.
A MEGJEGYZES [megjegyzés] oszlopban kiegészítő információkat adunk meg. Ilyen lehet, hogy az egység (pl. tagozat a magasabb egység melyik szakaszán jelenik meg, milyen a területi elterjedése, feltártsága (pl. csak fúrásban fordul elő), jellemző kőzettani (pl. a kavicsok anyaga), őslénytani, metamorfizáltsági adata is szerepelhet.
3. táblázat
A TELJES_LITO [rétegtani egység teljes neve] oszlopban a LITO_EGYSEG oszlop tartalmát egészítjük ki információval, ha szükséges (valamennyi egység nevét teljesen kiírjuk, milyen magasabb rangú egységének a része stb.), a többi esetben megegyezik a LITO_EGYSEG oszloppal. Néhány példát a két oszlop különbözőségére a 3. táblázat mutat be.Az Egységes Jelkulcsrendszer alapján készült online Egységes Jelkulcstábla innen elérhető.
