Secondary menu
földtani kutatási osztály
A Magyar Állami Földtani Intézet alaptevékenysége az állam földtani kutatási feladatainak az ellátása. A Földtani Kutatási Osztály ezen belül olyan alapkutatás jellegű feladatokat végez, amellyel hozzájárul az intézet alkalmazott kutatási feladatainak (vízföldtan, agrogeológia, környezetföldtan, talajtan stb.) sikeres végrehajtásához. Ezzel a tevékenységével áttételesen járul hozzá különböző társadalmi igények (pl. nyersanyag- és energiaellátás, ivóvízvédelem, környezet- és természetvédelem, régiófejlesztés, stb.) kielégítéséhez.
A földtani alapkutatási tevékenység körébe tartozik a földtani térképezés és a medenceterületek kutatása, továbbá olyan tudományágak művelése és fejlesztése, amelyek jelentősen hozzájárulnak ennek a két kutatási feladatkörnek a magas színvonalú végzéséhez. Ezek körébe tartozik elsősorban az üledékföldtan, a szerkezetföldtan és a rétegtan, de ide sorolható még az ásvány-kőzettan, az őslénytan, a távérzékelés, a geomorfológia, továbbá a geofizikai kutatási módszerek többsége.
Földtani térképezés
1. ábra Kutatófúró berendezés, Geresdi-dombság, BátaapátiA Földtani Intézetnek alapítása óta egyik kiemelt jelentőségű alaptevékenysége az ország földtani térképezése, amelynek során időről időre újabb földtani térképek készülnek el és jelennek meg nyomtatásban.
A térképek felbontását az ábrázolandó terület földtani felépítésének bonyolultsága és a rendelkezésre álló adatok (a természetes és mesterséges feltárások) mennyisége, tematikáját pedig a felhasználás céljai határozzák meg alapvetően.
A földtani térképezés lényege a helyszíni terepi felvételezésen alapuló térképek szerkesztése. A különböző jellegű és korú kőzettestek térbeli elterjedésének, egymáshoz viszonyított helyzetének megállapítását a földtani észlelésen kívül geofizikai mérések, geomorfológiai és tektonikai megfigyelések segítik elő. A kevésbé feltárt területeken, illetve a mélyszerkezet vizsgálata céljából a felszíni észlelést kutatófúrások mélyítésével lehet kiegészíteni (1. ábra).
Vértes hegység, Csákberény MA hegyvidéki területeken a felvételezés általában 1:10 000-es, a szerkesztés pedig 1:25 000-es méretarányú térképlapokon történik (2. ábra), bár speciális céltérképezés (pl. bauxitkutatás) során ennél lényegesen részletesebb is lehet a felvétel.
Részlet a Balaton-felvidék tájegységi földtani térképéből (MA nyomtatásban megjelenő tájegységi térképek méretaránya általában 1:50 000-es (3. ábra), de bonyolultabb földtani felépítésű területek esetében a kiadott térkép lehet ennél nagyobb felbontású is. A síkvidéki területek esetében a felvétel 1:25 000-es, a szerkesztés 1:50 000-es, míg a kiadás 1:100 000-es méretarányú lapokon történik.
A nyomtatásban megjelenő földtani térképekhez részletes szöveges leírás (térképmagyarázó kötet) is társul.
4. ábra Magyarország 1:100000-es méretarányú földtani térképsorozatának Székesfehérvár jelű lapja A tájegységi térképek mellett folyamatosan zajlik az ország teljes területét lefedő, különböző méretarányú földtani térképek, illetve térképsorozatok szerkesztése és közreadása. Az elmúlt évben készült el az ország teljes területét lefedő 1:100000-es méretaránynak megfelelő felbontású digitális földtani térképi adatbázis (4. ábra).
Digitális technológia alkalmazásával, egységes formai és tartalmi szempontrendszer szerint épül az országos digitális fúrási adatbázis, amelynek felhasználásával különböző tematikájú és felbontású térképek generálhatók a felhasználói igényeknek megfelelően.
Medenceterületek földtani kutatása
A medenceanalízis kutatások célja a Kárpát medence nagy medencéinek (Nagyalföld, Kisalföld, Dráva-medence) fejlődéstörténeti vizsgálata, elsősorban a medencéket kitöltő több ezer méter vastag idősebb miocén, pannon és negyedidőszaki korú, tengeri, tavi, folyóvízi eredetű üledékes kőzetek részletes vizsgálata alapján. A medencék felszínalatti kőzettömegébe mélyült több ezer szénhidrogén- és vízkutató, valamint földtani alapfúrások rétegsora és geofizikai szelvényeik alapján a kőzetösszlet tagolását és részletes üledéktani-őskörnyezeti értékelését végezzük. A fúrásszelvények alapján kijelölt üledékképződési egységek medenceméretű korrelációja szeizmikus szelvények segítségével történik.
Egyik központi kutatási tevékenységünk a legfiatalabb, negyedidőszaki rétegek részletes vizsgálata, amelynek kapcsán elsősorban a földtörténeti közelmúlt klímaváltozásainak (glaciális-interglaciális ciklusok) az üledékképződésre gyakorolt hatását elemezzük.
A miocén és a pannóniai képződmények vizsgálata keretében típusszelvények részletes őslénytani-üledéktani feldolgozásával vizsgáljuk a szarmata-pannon kőzetrétegtani és időhatárt. A pannóniai medencekitöltő üledékek vizsgálata során több részmedencében (Duna-Tisza közén, DK-Alföld, Alföld É-i része, Dráva-medence) alapfúrások alapozva végezzük el azok szekvencia-sztratigráfiai tagolását, és az elkülönített szekvenciákat szeizmikus szelvényháló mentén medence méretekben korreláljuk.
A medencekitöltő nagyvastagságú pleisztocén képződményeknek vizsgálata során kiindulási területünk a Körös medence volt, mivel itt két alapfúrásban (Dévaványa, Vésztő) paleomágneses koradatok álltak rendelkezésre. További alapfúrások korábbi üledéktani és őslénytani alapadatainak újraértelmezése, illetve új mérési eredmények (mágneses szuszceptibilitás) alapján megállapítottuk, hogy az üledékösszlet ciklusos felépítésű. Az üledékciklusokat a Föld pályaelem változásainak ciklusaival, az excentricitás 100 ezer éves, illetve a tengelyferdeség 40 ezer éves ciklusaival korreláltuk, geomatematikai módszereket is alkalmazva. Kidolgoztuk az üledékbeáramlás és a klímaváltozások kapcsolatának modelljét is. A korábbi ásványtani (mikromineralógiai) adatok Cluster-analízis segítségével történt újraértékelése alapján pontosítottuk az üledékbeszállítási irányokat. A Körös medence vízkutató fúrásainak karotázs szelvényei alapján a nagyvastagságú negyedidőszaki alluviális rétegösszlet medenceméretű korrelációját karotázsok egyedi fácies értelmezése, illetve a szelvények mentén szerkesztett keresztirányú szelvénysorozatok segítségével végeztük el. Elkészítettük a terület negyedidőszaki képződményeinek fácies térképét is. Az elkövetkező években a Körös medencében kialakított vizsgálati módszer együttes segítségével megkezdjük más részmedencék nagyvastagságú negyedidőszaki üledékeinek vizsgálatát is, 2004-2006-ban a Jászsági medence hasonló szemléletű részletes feldolgozását végezzük.
A negyedidőszaki képződmények kutatása keretében magasrepülésű légifelvételek és digitális terepmodellek kiértékelése segítségével vizsgáljuk a Körösök vidékének vízhálózat fejlődését is, elsősorban az egykori ős-medrek részletes elemzése alapján. A vizsgálatokat sekélyfúrások anyagának üledéktani, őslénytani feldolgozásával, és a harántolt kőzet-együttes optikai lumineszcens kormeghatározásával egészítjük ki.
A medenceperemi neotektonikai vizsgálatok témakörben, kapcsolódva a Tektonikai Osztályon végzett neotektonikai tevékenységhez, az Érmellék vidékén, a Somogyi- és a Gödöllői-dombságban végzünk neotektonikai méréseket és készítünk elemzéseket, amelyeket morfotektonikai megfigyelésekkel is kiegészítünk. A medence-peremi területek kezdeti eredményeink szerint többfázisú neotektonikai folyamatok színterei. E kutatási téma keretében foglalkozunk a magyarországi krioturbációs jelenségek kritikai vizsgálatával is. Az ország középső és keleti területein számos feltárás újravizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a korábban krioturbációnak tartott üledékdeformációs bélyegek döntő része fiatal (negyedidőszaki) szeizmikus tevékenység hatására jött létre.
A nagyaktivitású hulladékok végleges elhelyezését célzó nyugat-mecseki permi Bodai Aleurolit Formáció szedimentológiai és kőzettani vizsgálata során újonnan mélyülő fúrások részletes feldolgozását végezzük el, amelynek célja az aleurolit egykori képződési körülményeinek minél pontosabb rekonstruálása. Ez lehetővé teszi a nagyvastagságú és egyveretű rétegsor finomabb tagolását üledékes bélyegek alapján, illetve az egyes, jól azonosítható üledékes fáciesek térbeli korrelációját a kutatási területek különböző részei között. Ennek alapján a BAF izolációs szempontból legmegfelelőbb rétegei nagy megbízhatósággal kijelölhetőek lesznek az egykori üledékgyűjtő területén.
Szerkezetföldtani kutatások
A Föld állandó mozgásban és változásban van, kérgét a lemeztektonikai mozgások formálják. A tektonika és a szerkezetföldtan ezeknek a változásoknak a nagyobb, illetve kisebb léptékű jelenségeivel foglalkozik, és ezek vizsgálatával igyekszik térben és időben tipizálni, rekonstruálni a történéseket.
A tektonikus mozgásokat osztályozhatjuk működési idejük szerint is. A földtörténeti múltban lejátszódott mozgások hátrahagyott nyomaik, törések, gyűrődések miatt jelentősek számunkra. A jelenben is aktív erőterek azonban, - amelyekkel a neotektonika foglalkozik -, földrengések által veszélyeztethetik épületeinket, létesítményeinket.
A szerkezetföldtani folyamatok azok képződési körülményeitől függően eredményezhetnek töréseket, hajlításos formaelemeket, képlékenyen átalakult kőzeteket. Ezek részletes elemzésével következtethetünk az azokat létrehozó erőtér tulajdonságaira, működési idejére. Ez a kutatás a hazai föld megismerése szempontjából alapkutatási, és például a hulladék elhelyezési problémák megoldása szempontjából húsbavágó, alkalmazott kutatási jelentőséggel is bír.
A radioaktív hulladékokat olyan, biztonságos földtani környezetben kell elhelyezni, amely garantálja a sugárzó anyagok szükséges elszigetelését a bioszférától. Ez a földtani szigetelés kőzetekből áll, amelyeket törések, repedések járnak át, gyűrődések, erő hatására átkristályosodott zónák bontják meg homogenitását. Ezek összekötő utakat jelenthetnek a felszínalatti vizek áramlása által a bioszféra felé. Ezért elengedhetetlen részletes kutatásuk mind a nagy, mind a kis- és közepes aktivitású hulladékok esetében. Az előbbit tekintve a Mecsek hegységben, az utóbbi esetben pedig a Mórágyi rög területén folytatunk kutatásokat.
A neotektonikai kutatások keretében, az elmúlt években rendkívül szerteágazó módszer-együttest teszteltünk és ezzel kialakítottuk a hazai domb- és hegyvidékek neotektonikai kutatásának módszerét. Eredményeinket egy tanulmányban tettük közzé. A továbbiakban a Somogyi-dombság területén alkalmazzuk a módszer-együttest.
