A Mórágyi-rög északkeleti részének földtana – a kiadványról

A Mórágyi-rög északkeleti részének földtana
A kiadvány ismertetése

1.  Bevezetés

Kiadványunk a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló Üveghutai-telephely kijelölésével és megkutatásával kapcsolatos földtani ismereteket összegzi. A kutatás lezárult, jelenleg a felszín alatti tároló létesítése van folyamatban a 0 m Bf szinten, a felszíntől számított 240–280 m-es mélységben. A tároló a Mórágyi Gránit Formáció üde kőzeteiben létesül, a mállási öv talpa alatt 160–200 m-rel.
A kutatást előbb a Paksi Atomerőmű Rt., majd a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht., jelenleg Kft. finanszírozta. A lefolytatott kutatás eredményeképpen a Mórágyi-rög északkeleti része hazánk egyik földtanilag legjobban megkutatott körzetévé vált.
Kiadványunk megjelenését a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Kft. támogatta.
Térképeink Magyarország tájegységi térképsorozatának részét képezik, a sorozaton belül első ízben 1:10 000-es méretarányban. Kiadványunk kétnyelvű, a magyar és az angol szöveg önálló kötetbe került. A magyar nyelv elsőbbséget élvez, ami azt jelenti, hogy ábrák és fényképek csak a magyar kötetben vannak, de feliratuk kétnyelvű. Irodalomjegyzék is csak a magyar kötetben van, címfordításokkal. A két kötetet 8 db nagyméretű rajzmelléklet kíséri, felirataik kétnyelvűek.

2. Tartalmi ismertetés

2.1. Szöveg

A Bevezetésben általános ismertetést adunk a háttérről, vázoljuk az Üveghutai-telephely kutatási programját, valamint jellemezzük a térképsorozatot és magyarázóját. Ehhez kapcsolódik az I. függelék, amely leírja az egyes mellékletek szerkesztésének a menetét.

A Kutatástörténetben a földtani kutatások és a földtani térképezés történetét, a kutatólétesítményeket, végül a geomorfológiai, a geofizikai és a nyersanyag-kutatások történetét ismertetjük igen részletesen, teljességre törekedve.

A Földtani képződmények fejezet tagolása alapvetően az Észlelési és fedett földtani térkép jelkulcsának tagolását követi, s a leírás a jelkulcsi elemeket ismerteti. Az egyes alfejezetekben vázoljuk a földtani felépítésről kialakult kép különböző elemeit. Tekintettel az anyag bőségére a vázlat hátterén csak néhány új eredményt emelünk ki.

A paleozoos képződmények három csoportját különítjük el.
A Mecsekalja-öv kitöltésében résztvevő kőzeteket Ófalui Formációcsoportként tárgyaljuk. Ezt kőzettani alapon öt formációra tagoljuk, amelyek anyagáról és metamorfózisáról részletes ismertetést adunk. A kőzeteket különböző eredetűnek véljük, s úgy gondoljuk, az egyes formációk anyaga a tektonikus öv kialakulás során került egymás mellé. A metamorfózis mindezeket már együtt érte a magasabb zöldpala fáciesbe illő hőmérsékleti viszonyok között. A kőzetek erős gyűrődést és nyírást szenvedtek.
A Mórágyi Gránit Formációba vontuk össze a Mórágyi-rög túlnyomó részét alkotó magmás kőzeteket, ezzel különítettük el azokat az Ófalui Formációcsoporttól. A Mórágyi Gránitot egy bázisosabb és egy savanyúbb magma keveredési termékének tekintjük. A gránittestet alkotó kőzetek két szélső típusa a porfíros monzogránit és az egyenletesen szemcsés monzonit, ezek állhatnak legközelebb a két magma eredeti összetételéhez. Közöttük átmeneti kőzettípusok vannak, amelyek a két alapkőzet különböző arányú és jellegű keveredésével keletkeztek. A gránittestet leukokrata kőzettelérek és tömzsök törik át. Valamennyi kőzet változó mértékben palás, metamorfózist szenvedett. A kőzetek általános leírása a szövegben, részletes mikroszkópos és anyagvizsgálati értékelése a II. függelékben található.
Bátaapáti Metahomokkő Formáció név alatt különítettük el azokat a metamorf homokkőből és aleurolitból álló lemezszerű testeket, amelyek kontakthatás nyomaival a Mórágyi Gránitban települnek.
A triász–jura képződményeket zömmel fúrásokból ismerjük, ezek a kelet-mecsekiekkel rokoníthatók. A felszíni feltárásokban kibukkanó alsó-jura üledékekből partközeli helyzetre utaló jelenségeket ismertetünk.
A krétát területünkön alkálibazalt és vele rokon kőzetekből álló telérek képviselik. Konvencionálisan a Mecsekjánosi Bazalt Formációval korrellálják, de ennek ellentmondanak a paleomágneses adatok. Pólusrotációjából következően az albainál fiatalabb lehet.
A hidrotermális képződmények érkitöltések és bontott zónák, amelyek elterjedése széleskörű.

A neogén terresztrikus üledékeket részben az alsó-, részben a felső-miocénbe soroljuk.
A kvarter képződményeket igen részletesen tagoljuk, javarészt új egységekre. A dombokon a lösz alatt települő bázisképződményeket Fenyvestetői Vörösagyag Formáció névvel illetjük. A löszt Udvari Lösz Formációcsoport néven különítjük el, két formációra és formációnként két-két tagozatra bontva. Összességében 20 talaj- és löszhorizontot különítünk el, amelyeket a fúrási rétegsorokban végigkövetünk.
A lejtőkön lejtőképződményeket és lejtőüledékeket különböztetünk meg. A lejtőképződmények a szemcsék kohéziójának megbomlása nélkül, gravitációs hatásra (pl. suvadás, csuszamlás), míg a lejtőüledékek a szemcsékre bomlást követő áthalmozással (pl. delúvium) települnek át. A lejtőképződmények vastagsága akár több tucat, a lejtőüledékeké legfeljebb néhány méter.
A völgykitöltő üledékek anyaga aprókavicsos, homokos és aleuritos. Feküjükben zömmel alaphegységi képződmények vannak, egyetlen feltárásban paleotalaj. A mai völgytalpak felett néhány méterrel helyezkednek el, fedőjükben lösszel és paleotalajjal. Rétegtanilag három különböző szintbe tartoznak.
A mállási képződményeket legrészletesebben a Mórágyi Grániton ismertetjük, de vázoljuk a kréta kőzettelérek és a kainozoos üledékek mállástermékeit is.

A Szerkezet fejezet felépítése a prekainozoos alaphegység domborzati és földtani térképe jelkulcsát követi. Variszkuszi és alpi orogenezishez kapcsolódó elemeket különböztetünk meg, s önálló leírást adunk a Mecsekalja-övről. A variszkuszi orogenezis szerkezeti elemei között magmás, képlékeny, átmeneti képlékeny-töréses és töréses eredetűeket ismertetünk. Az alpi orogenezis során létrejött gyűrt szerkezetekről csak irodalmi adatokból alkottunk fogalmat, de a töréseket és töréses öveket saját vizsgálataink alapján részletesen ismertetjük.

A Geomorfológia fejezet felépítése a Geomorfológiai térkép jelkulcsához igazodik. A fejezet vázlatos képet ad a domborzati elemekről és fejlődésmenetükről, tárgyalja a domborzatot kialakító folyamatok által létrehozott felszíni formákat. A formák jellemzése mellett foglalkozik azok kialakulásával és fejlődésével is. A leírások az először itt alkalmazott térképes geomorfológiai adatbázisra támaszkodnak, felhasználva a földtani észleletek adatait is.

A Földtani fejlődéstörténet fejezetet paleozoikumra, mezozoikumra és kainozoikumra tagoljuk.
A paleozoos fejlődésmeneten belül részletesen ismertetjük a kétféle magmának a Mó­rágyi Gránit kialakulásához vezető keveredését és a metamorf folyamatokat. A Mórágyi Gránit alakja és magmás szövete közel párhuzamos a Mecsekalja-övvel. A metamorf palásság irányítottságát erősen befolyásolta az eredeti magmás szövet. A törések kialakulására a Mecsekalja-öv iránya jelentős hatást gyakorolt.
A mezozoos fejlődésmenetet a környezetről kialakított képbe illesztve vázoljuk.
A kainozoos fejlődéstörténeten belül a neogén eseményeket főleg irodalmi adatokra támaszkodva mutatjuk be, a pliocén és negyedidőszaki fejlődésmenetről azonban alapvetően saját vizsgálataink nyomán alkotunk képet. Egységes képet mutatunk be a dombtetői lösz, a lejtőképződmények és a völgykitöltő üledékek létrejöttéről, amelyben az éghajlati ingadozások mellett a terület kiemelkedésének üteme játszott meghatározó szerepet. A löszképződés kezdetére a mai völgyhálózat már megvolt, s a lösz felhalmozódása annak következménye, hogy a Mó­rágyi-rög kiemelkedése lelassult. A mai nagyobb völgyek a löszképződés előtt már megvoltak. A pleisztocén folyamán a völgyek újra és újra kitakarítódtak, bevágódásuk folytatódott. A mai erős domborzati tagoltságot nagyrészt a dombok növekedése okozta a löszfelhalmozódás következtében.

A Vízföldtan fejezetben a kutatás során felhalmozott rendkívül gazdag információból csak azt vázoljuk, ami a felszín közeli vízháztartást jellemzi. Ehhez a fejezethez kapcsolódik a Talajvíz-domborzati térkép .

A Hasznosítható ásványi nyersanyagok fejezetben a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal internetes adatbázisa alapján, irodalmi adatokkal kibővítve adunk képet a terület eléggé szegényes nyersanyagairól. 

 2.2. Mellékletek
A mellékleteket kiadványunk fő elemeiként fogjuk fel, ezért tartalmukat behatóan ismertetjük. Készítési menetük leírása a II. függelékben található. A térképek 1:10 000-es méretarányúak. A 2–5. melléklet tartalmát és kivitelezését tekintve teljesen eredeti.

Az Észlelési és fedett földtani térkép — mint neve is mutatja — két önálló komponensből tevődik össze. Az egyik komponens az észlelési foltok kőzettani minősítéssel, a másik egy fedett földtani térkép. Az utóbbin az észlelési foltok közeit töltöttük ki a feltételezhető felszíni képződménnyel.

A prekainozoos alaphegység domborzati és földtani térképe szintén két önálló komponensből áll. Az egyik komponens a domborzati, a másik a földtani térkép. A domborzati térképen három elemet különböztetünk meg: a dombok alatti felületet, amely lényegileg a miocén üledékek vagy — ezek hiányában — a Fenyvestetői Vörösagyag talpfelülete, a dombok lejtőit, ahol az alaphegység felszínét a mai terepdomborzattal azonosítottuk, és a völgyek, ahol az alaphegységet völgykitöltő, főleg alluviális üledékek fedik. Annak érdekében, hogy a térkép a mai völgybevágódás előtti domborzatról is képet adjon, tartalmazza a dombok alatti felület völgyek feletti, levegőbeli folytatását is. Ez az elem teljesen új, példa nélkül áll a hazai térképszerkesztés történetében.
A földtani térkép a völgyekben lévő kibúvások és fúrásos harántolások közötti interpolációval, a peremeken extrapolációval készült.

A prekvarter képződmények domborzati és földtani térképe azokon a dombok alatti részeken, ahol a Fenyvestetői Vörösagyag és a prekainozoos alaphegység közé miocén üledékek ékelődnek, ezen utóbbiak elterjedését és domborzatát ábrázolja. Másutt ugyanazt, mint az előző térkép. Az alaphegység domborzati térképhez hasonlóan ez is tartalmazza a dombok alatti felszín levegőbeli, völgyek fölötti folytatását.

A Mendei Lösz Formáció és a csuszamlásos testek feküszintvonalas térképe ugyancsak két komponensből áll. Mindkettő külön-külön is az első ilyen térkép hazánkban.
A Mendei Lösz Formáció a két löszformáció közül a fiatalabb, feküje tehát a két löszformáció határa. A térkép ugyanúgy készült, mint az előző kettő, s szintén bemutatja a dombok alatti felszín levegőbeli, völgyek fölötti folytatását. A térképen kis vastagsága miatt nem látható a Fenyvestetői Vörösagyag, a lösz alatt a völgyekben és lejtőkön paleozoos képződmények vagy neogén üledékek következnek. Ugyanabban a megjelenítésben láthatók, mint az előző térképen.
A csuszamlásos testek feküszintvonalas térképe az egyes testek levegőbeli folytatását nem ábrázolja, mert mindegyik lényegileg egyedi. A csuszamlásos testek határai földtani értelemben véve atektonikus törések. Ez a felfogás hazánkban teljesen új. Az elmozdulás irányát tekintve a határok három típusát különböztettük meg: vetődéses („szakadási front”), eltolódásos (a csuszamlás oldalán) és rátolódásos (a csuszamlás alsó végén).

A Lejtőüledékektől mentes földtani térkép esetünkben a fedetlen földtani térkép analógja. Elhagytuk az észlelési és fedett térképen ábrázolt lejtőüledékeket, de a kvarter lösz és csuszamlásos képződmények nagy vastagságuk miatt a térképen maradtak, az idősebb képződmények a völgyekben ugyanazok, mint a prekvarter képződmények domborzati és földtani térképén. Ilyen felfogásban Magyarországon még nem készült térkép.

A Földtani szelvénysorozat és elvi rétegoszlop két, független komponensből áll, mindkettő a földtani térképek elkerülhetetlen velejárója.
Az elvi rétegoszlopban területünk erősen hiányos rétegsora látható. Két, egymást keresztező 1:10 000-es földtani szelvény mutatja be a terület mélyebb szintjeinek földtani felépítését. Részletes, 1:10 000-es szelvény illusztrálja a Mecsekalja-öv belső felépítését az Aranyos-völgy mentén. További két-két, rövidebb, ötszörösen túlmagasított, 1:10 000-es vízszintes léptékű szelvényen látható az alsó-miocén és a kvarter üledékek felépítése.

A Geomorfológiai térkép a felszíni formák ábrázolása mellett az általános geomorfológiai térképekhez képest jobban kiemeli a formákat alakító és jelenleg is ható folyamatok dinamikáját. Részletesen bemutatja a lejtőket pusztító, elsősorban tömegmozgásos folyamatokat, illetve formákat, a völgyek esetében megkülönbözteti a tetőfelszíneket jelenleg is pusztító hátravágódó völgyfőket, a bevágódó, hordalékszállító szakaszokat és az akkumulációs területeket.

A Talajvíz-domborzati térkép a rajta feltüntetett talajvíz-észlelési pontok (fúrások, vízfakadások, vízfolyások és száraz völgyszakaszok), valamint áramlási modellezés alapján készült.

3.  Zárószó

Munkálataink lehetővé tették az üveghutai Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló körzetének igen részletes földtani megismerését. Nagyszámú új felismeréssel szolgáltak a földtani kép egészét és részleteit illetően. Új szemléletű és tartalmú térképek szerkesztését tették lehetővé. Mindez indokul szolgált ahhoz, hogy az eredményeket és térképeket publikáljuk, s megismertessük a földtudományok művelőinek és e tudományok iránt érdeklődőknek széles körével.