Medenceanalízis

A medenceanalízis kutatások célja a Kárpát medence nagy medencéinek (Nagyalföld, Kisalföld, Dráva medence) fejlődéstörténeti vizsgálata, elsősorban a medencéket kitöltő több ezer méter vastag idősebb miocén, pannon és negyedidőszaki korú, tengeri, tavi, folyóvízi eredetű üledékes kőzetek részletes vizsgálata alapján. A medencék felszínalatti kőzettömegébe mélyült több ezer szénhidrogén- és vízkutató, valamint földtani alapfúrások rétegsora és karotázs szelvényeik alapján a kőzetösszlet tagolását és részletes üledéktani-őskörnyezeti értékelését végezzük. A fúrásszelvények alapján kijelölt üledékképződési egységek medenceméretű korrelációja szeizmikus szelvények segítségével történik.
Egyik központi kutatási tevékenységünk a legfiatalabb, negyedidőszaki rétegek részletes vizsgálata, amelynek kapcsán elsősorban a földtörténeti közelmúlt klímaváltozásainak (glaciális-interglaciális ciklusok) az üledékképződésre gyakorolt hatását elemezzük. Kiemelt kutatási feladatunk a hazai nagyaktivitású hulladékok végleges elhelyezésre szolgáló telephely illetve felszín alatti kutatólaboratórium helyének kiválasztásához kapcsolódó kutatásokban való részvétel. A potenciális befogadó permi aleurolit kőzet részletes üledéktani-kőzettani vizsgálatával hozzájárulunk a legmegfelelőbb mélységi térrészek kiválasztásához.

A miocén és a pannóniai képződmények vizsgálata keretében típusszelvények részletes őslénytani-üledéktani feldolgozásával vizsgáljuk a szarmata-pannon kőzetrétegtani és időhatárt. A pannóniai medencekitöltő üledékek vizsgálata során több részmedencében (Duna-Tisza közén, DK-Alföld, Alföld É-i része, Dráva-medence) alapfúrások alapozva végezzük el azok szekvencia-sztratigráfiai tagolását, és az elkülönített szekvenciákat szeizmikus szelvényháló mentén medence méretekben korreláljuk.

A medencekitöltő nagyvastagságú pleisztocén képződményeknek vizsgálata során kiindulási területünk a Körös medence volt, mivel itt két alapfúrásban (Dévaványa, Vésztő) paleomágneses koradatok álltak rendelkezésre. További alapfúrások korábbi üledéktani és őslénytani alapadatainak újraértelmezése, illetve új mérési eredmények (mágneses szuszceptibilitás) alapján megállapítottuk, hogy az üledékösszlet ciklusos felépítésű. Az üledékciklusokat a Föld pályaelem változásainak ciklusaival, az excentricitás 100 ezer éves, illetve a tengelyferdeség 40 ezer éves ciklusaival korreláltuk, geomatematikai módszereket is alkalmazva. Kidolgoztuk az üledékbeáramlás és a klímaváltozások kapcsolatának modelljét is. A korábbi ásványtani (mikromineralógiai) adatok Cluster-analízis segítségével történt újraértékelése alapján pontosítottuk az üledékbeszállítási irányokat. A Körös medence vízkutató fúrásainak karotázs szelvényei alapján a nagyvastagságú negyedidőszaki alluviális rétegösszlet medenceméretű korrelációját karotázsok egyedi fácies értelmezése, illetve a szelvények mentén szerkesztett keresztirányú szelvénysorozatok segítségével végeztük el. Elkészítettük a terület negyedidőszaki képződményeinek fácies térképét is. Az elkövetkező években a Körös medencében kialakított vizsgálati módszer együttes segítségével megkezdjük más részmedencék nagyvastagságú negyedidőszaki üledékeinek vizsgálatát is, 2004-2006-ban a Jászsági medence hasonló szemléletű részletes feldolgozását tervezzük.
A negyedidőszaki képződmények kutatása keretében magasrepülésű légifelvételek és digitális terepmodellek kiértékelése segítségével vizsgáljuk a Körösök vidékének vízhálózat fejlődését is, elsősorban az egykori ős-medrek részletes elemzése alapján. A vizsgálatokat sekélyfúrások anyagának üledéktani, őslénytani feldolgozásával, és a harántolt kőzet-együttes optikai lumineszcens kormeghatározásával egészítjük ki.

A medenceperemi neotektonikai vizsgálatok témakörben, kapcsolódva a Tektonikai Osztályon végzett neotektonikai tevékenységhez, az Érmellék vidékén, a Somogyi- és a Gödöllői dombságban végzünk neotektonikai méréseket és készítünk elemzéseket, amelyeket morfotektonikai megfigyelésekkel is kiegészítünk. A medence-peremi területek kezdeti eredményeink szerint többfázisú neotektonikai folyamatok színterei. E kutatási téma keretében foglalkozunk a magyarországi krioturbációs jelenségek kritikai vizsgálatával is. Az ország középső és keleti területein számos feltárás újravizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a korábban krioturbációnak tartott üledékdeformációs bélyegek döntő része fiatal (negyedidőszaki) szeizmikus tevékenység hatására jött létre.

A nagyaktivitású hulladékok végleges elhelyezését célzó nyugat-mecseki permi Bodai Aleurolit Formáció szedimentológiai és kőzettani vizsgálata során újonnan mélyülő fúrások részletes feldolgozását végezzük el, amelynek célja az aleurolit egykori képződési körülményeinek minél pontosabb rekonstruálása. Ez lehetővé teszi a nagyvastagságú és egyveretű rétegsor finomabb tagolását üledékes bélyegek alapján, illetve az egyes, jól azonosítható üledékes fáciesek térbeli korrelációját a kutatási területek különböző részei között. Ennek alapján a BAF izolációs szempontból legmegfelelőbb rétegei nagy megbízhatósággal kijelölhetőek lesznek az egykori üledékgyűjtő területén.