Esszenciális és toxikus elemek

Az élő szervezetek rendkívül összetett felépítésének szükségszerű folyománya, hogy normális életműködésükhöz valamilyen — ha mégoly minimális — mennyiségben szinte valamennyi, a természetben előforduló elemre szükségük van. Évről évre újabb és újabb elemekről bizonyosodik be, hogy kis mennyiségben létfontosságúak. Ha e kis mennyiség sem áll rendelkezésre, az adott elem fajtájától függő hiánybetegségek lépnek fel.

 

1. táblázat

Az élő szervezetek számára alapvetően szükséges elemek

Alapvetően fon-tos az élőlények nagy többsége számára Alapvetően fontos az élőlények több osztálya számára Alapvetően fontos legalább egy rendszertani osz-tály több faja számára Alapvető fontos-sága csak egy-két faj esetében bizonyított Fontossága bizonyított, de élettani szerepe tisztázatlan
Hidrogén (H) Szilícium (Si) Bór (B) Lítium (Li) Rubídium (Rb)
Szén (C) Vanádium (V) Fluor (F) Alumínium (Al) Ón (Sn)
Nitrogén (N) Kobalt (Co) Króm (Cr) Nikkel (Ni)  
Oxigén (O) Molibdén (Mo) Bróm (Br) Stroncium (Sr)  
Nátrium (Na) Jód (I)   Bárium (Ba)  
Magnézium (Mg)        
Foszfor (P)        
Kén (S)        
Kálium (K)        
Mangán (Mn)        
Vas (Fe)        
Réz (Cu)        
Cink (Zn)        
Szelén (Se)        

 

 

A fenti táblázatban nem szereplő elemek többségének gyaníthatóan szintén van valamiféle élettani szerepe, de olyan kevés kell belőlük, hogy hiányuk gyakorlatilag sosem érzékelhető. Valamennyiükre igaz azonban, hogy túladagolásuk kártékony, egy — az élőlény fajtájától függően más és más — koncentráció felett elsöprő többségük mérgezővé válik.


Geokémia

Főmenü

1. fejezet