Mélyfúrási adatbázis

Ezáltal az ország hegyvidéki területeinek túlnyomó többségéről (Budapest és a nyugati határszél kivételével), valamint a domb- és síkvidéki területek egy részéről is elkészült az egységes fúrási és térképi adatbázis. A részterületek elkészítése során új litosztratigráfiai egységeket kellett létrehoznunk, másokat módosítanunk, melyek létrehozása során igyekeztünk széleskörű szakmai koncenzust létrehozni. Az új javaslatok véleményezésére felkértük a Magyar Rétegtani Bizottság albizottságait.

A fúrási adatbázis felépítése

A fúrási adatbázis fizikailag több adatbázisból áll, melyek a fúrások, a rétegsorok, a megyék, a települések és a szakértők adatait tartalmazzák. Ezekből készíthetünk az igényeknek megfelelő táblázatot, mely rugalmasan alakítható, testreszabható, szűrhető. Természetesen a teljes adatbázis is bármikor táblázattá konvertálható, bár
A táblázatban a rétegsor egyes elemeit egymás alá írva és a hozzá tartozó általános adatokat rétegenként megismételve épül fel a rétegsor, lehetővé téve egy fúrás rétegsora több átértékelésének az ábrázolását is. Elsőként az adattári rétegsor szerepel (0-s kódszámmal), majd az első átértékelés rétegsora (1-es kódszámmal), adott esetben a következő átértékelés rétegsora (már 2-es kódszámmal a megfelelő oszlopban). Amennyiben a fúrás jelenlegi legfrissebb átértékelésére vagyunk kíváncsiak, az utolsó kódszámú fúrási rétegsor adja meg ezt a lehetőséget. Erre az ábrázolási módra mutat be példát a bakonyszentkirályi Bsz-52 és Bsz-55 fúrás példáján a táblázat.

Az FRS_ID (fúrásazonosító) egy, a fúrás egészét jelző kódszám. Hasonló kódszáma van külön oszlopokban az egyes rétegeknek, a helységneveknek, megyének, a fúrásleíróknak is, ezeket helyhiány miatt hagytam ki a bemutatott táblázatból. A helységnévből hármat is nyilvántartunk (itt a TELEPÜLÉS szerepel). Az első az eredeti, az adattári dokumentációban szereplő név. A második a mai, hivatalos közigazgatási határnak felel meg, ez összevonások, szétválások, területátcsatolások miatt térhet el az előzőtől. A harmadik a mi általunk adott településnév. Itt igyekeztem a fúrás nevének adását indokló területrész nevét is hozzátenni az eredeti településnévhez (pl. Tü- jelű fúrásoknál Csabdi, illetve Csabdi, Tükrösmajor). A megye rövidítése is szerepel az adatbázisban.

A fúrás helyét EOV koordinátákkal (X, Y), illetve Balti tengerszint fölötti magassággal (mBf, Z) azonosítjuk. Amennyiben a fúrásnak mindhárom koordinátáját tartalmazta az adattári rétegsor, már ott megtörtént a régi, általában stereo vagy hengervetület (HKR, HDR stb.) alapú koordináták EOV-be való átszámolása. Ha hiányzott az X és Y, vagy kiderítettük, hogy az adott koordináta téves, az eredeti dokumentációkban vagy egyéb irodalomban kerestük meg a hiányzó adatot. Ha a Z hiányzott, 1:10 000-es (Stereo vagy EOTR) topográfiai térképen olvastuk le a hiányzó Z koordinátát, kb. 1-2 m-es pontossággal.

A fúrások egyéb azonosítói (pl. BEF - befejezés éve, JEL_ SZAM - a fúrás jele és száma) mellett az átértékelés igazi területe a rétegsor átértékelése. Mint már említettem, az FS oszlop jelzi az átértékelés sorszámát. A GEO_NDX (földtani index) oszlopban jelöljük az adott rétegtani egység aktuális besorolását, az egységes jelkulcsban szereplő GEO_NDX jellel, az ún. kiterített index-szel (lásd a 8.1., illetve a 7.1.2.8. fejezetben). Ez a kvarter képződményeknél, mint ezt korábban említettük, genetikai alapú index, kiegészítve a kőzettani adatokkal (pl. eQp3l - lösz). A kvarternél idősebb képződményeknél a formáció alapú szimbólum a részletes leírások esetén általában kiegészül a további bontásra (tagozat, rétegtag, vulkáni fácies), vagy/és a kőzettani összetételre utaló kiegészítéssel (pl. s_sE2, ahol a _ jel választja el a bal felső és a bal alsó indexeket.

A rétegek teteje és alja (TÓL, IG), valamint a réteg sorszáma (S) a fúrásban is az alapinformációkhoz tartozik. Itt nem szerepel, de külön oszlopban tüntetjük fel az átértékelő nevét és az átértékelés évét is, rétegenként.

A fúrási adatbázist bemutató részletes cikket az 2004. évi Éves Jelentésben találhatják meg az érdeklődők.

Az on-line fúrási adatbázis innen elérhető.