ENWAT [INTERREG IIIA] – Magyar-szlovák határmenti közös felszinalatti viztestek környezetállapota és fenntarható használata

ENWATA KUTATÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

A „Magyar-Szlovák határmenti közös felszín alatti víztestek környezetállapota és fenntartható használata (ENWAT)” projekt célja, hogy vízföldtani modellekkel, a helyi igények, költségek és a legkedvezőbb megoldások figyelembevételével hozzájáruljon három É-magyarországi és D-szlovákiai határral osztott felszín alatti víztest vízgazdálkodási tervének elkészítéséhez.

A magyar-szlovák határ mentén előforduló felszín alatti víztestek összefüggő rendszereket alkotnak, melyek mindkét ország számára biztosítanak ivóvizet, és hatással vannak a felszíni vizekre, folyókra és a vizes ökoszisztémákra. Az EU Víz Keretirányelv (EU VKI)elsősorban az ivóvízellátással és a felszín alatti vizektől függő vizes ökoszisztémák védelmével foglalkozik.

Az egyes országoknak az EU VKI-n alapuló jogszabályai előírják, hogy a határ mindkét oldalán olyan vízgazdálkodást kell folytatni, hogy 2015-re biztosított legyen a felszín alatti vizek megfelelő mennyiségi és minőségi állapota. Ennek feltétele a határ mindkét oldalára érvényes közös vízgazdálkodási terv elkészítése, mely védelmet nyújt ahhoz, hogy a felszíni szennyeződések ne károsítsák a felszín alatti vizek környezeti állapotát.

A 2000. december 22-én életbe lépett EU VKI kedvező feltételeket teremtett a határokon átnyúló vízgazdálkodási együttműködésekhez. A közös magyar-szlovák vízgazdálkodási terv elkészítéséhez, az ENWAT projekt, a határral osztott felszín alatti víztestekre vonatkozó alapadatokkal, és új információkkal járul hozzá. A projekt sikerének záloga két K+F intézmény, a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) és a Dionýz Štúr Állami Földtani Intézet (SGUDS) együttműködése az adatok előállításában és cseréjében.

CÉLOK

• Hozzájárulni három határral osztott felszín alatti víztest vízgazdálkodási tervének elkészítéséhez, mely biztosítja a térségek egészséges vízellátását.
• Környezetismereti alapot nyújtani nagyobb határon átnyúló beruházásokkal
kapcsolatos döntésekhez.
• A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotára vonatkozó információk
biztosítása, különös tekintettel az esetlegesen egészségre káros tényezőkre.
• A térség lakosságának tájékoztatása és oktatása a racionális vízhasználatra.

CÉLKÖZÖNSÉG

• Az egészséges ivóvíz alapvetően fontos a térségnek, és ennek letéteményesei az önkormányzatok.
• A felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák védelme és helyreállítása kapcsán a természetvédelem szervezetei és az önkormányzatok.
• A turizmusban, mely függvénye a tiszta vizeknek, érdekeltek az önkormányzatok, a természetvédelmi szervek és a turisztikai vállalkozások.
• A mezőgazdasági tevékenység fenntarthatósága függ a talajvizektől, és ezen a téren érintettek a mezőgazdasági vállalkozások, farmerek, önkormányzatok, vízművek.
• Magyarország és Szlovákia határterületén a helyi vízművek, vízszolgáltatók érdeke az egészséges ivóvíz biztosítása.
• A megfelelő vízgazdálkodás legfontosabb haszonélvezője a helyi lakosság, mely felszín alatti vizet használ ivásra, háztartási, üdülési és egyéb célokra.

A PROJEKT HELYSZÍNEI

• Negyedidőszaki víztestek az Ipoly-völgyében (Szlovákiában és Magyarországon), valamint a kapcsolódó oligocén, miocén hegyvidéki víztestek Magyarországon.
Tagállami víztest-kódok:
SK1000800P, HU_p.1.12.1, HU_h.1.8

• A szlovákiai Slovensky kras és a magyarországi Aggteleki-hegység mezozoos karbonátos képződményeinek felszín alatti víztestjei.
Tagállami víztest-kódok:
SK200480KF, HU_K.2.2.1

• A Bodrog-völgy negyedidőszaki alluviális üledékeinek víztestjei Szlovákiában, valamint a Rétközben és Bodrogközben Magyarországon.
Tagállami víztest-kódok:
SK1001500P, HU_P.2.4.2, HU_P.2.5.2.

A PROJEKT RÉSZTVEVŐI

Szlovákia
ŠTÁTNY GEOLOGICKÝ ÚSTAV DIONÝZA ŠTÚRA
Az Intézet látja el az állami földtani szolgálat feladatkörét, melybe beletartozik
a Szlovák Köztársaság területének földtani kutatása.

Magyarország
MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET
Az 1869-ben alapított Magyar Állami Földtani Intézet a legrégebbi, máig működő
tudományos kutatóintézet Magyarországon. A költségvetésből finanszírozott Magyar
Állami Földtani Intézet független, hiteles földtani információt biztosít a törvényhozás,
az állami és az önkormányzati szervek számára.

A PROJEKT FŐBB MUNKASZAKASZAI

1. szakasz: GIS adatbázis felépítése
2. szakasz: Hidrogeokémiai felmérés
3. szakasz: A felszín alatti víztestek modellezése
4. szakasz: Vízgazdálkodási terv, az eredmények értékelése és megismertetése
a közvéleménnyel

IPOLY/IPEĽ RÉGIÓ

A térségre és szélesebb környezetére általánosságban az ivóvíz készletek szűkössége a jellemző. Az itteni vízminőségi problémák megoldása és a határ mindkét oldalán, az Ipoly/Ipeľ folyó allúviumán jelentkező fokozódó ivóvíz ellátási igények azok a szempontok, melyek miatt a régió a közösen vizsgálandó mintaterületek közé került.
A vizsgált terület elsősorban az Ipoly/Ipeľ folyó allúviumára és részben a csatlakozó vízgyűjtő-területekre terjedt ki. Az allúvium a szlovákiai oldali paleogén medencék gyakorlatilag vízzáró agyagos üledékein és más neogén üledékkitöltésein, a magyarországi oldalon, pedig a nógrádi paleogén és neogén üledékes és vulkanikus kőzeteken helyezkedik el.

Az Ipoly/Ipeľ folyó és jobboldali mellékvízfolyásai a Szlovák Érchegységben fakadnak. A Losonci és Ipoly-völgyi (Lučenská és Ipeľská kotlina) medencében, továbbá a Dobroda-völgyben ásványvizeket tartalmazó artézi vízadó rétegek is találhatók. Az Ipoly/Ipeľ völgy alsó szakaszain a negyedidőszaki üledékek alatt további (homok, aleurit és agyagrétegekből és helyenként mészkövekből álló) szarmata és bádeni rétegvízadó sorozat is található. A fő vízadót az Ipoly/Ipeľ alluviális és a kapcsolódó teraszok 4 – 10 m vastag jó vízadó képességű kavicsos-homok üledékei biztosítják. A kavicsos-homok rétegeket 1,5 – 4 m vastag ártéri agyagos üledékek fedik, melyek változó vastagsága miatt helyenként az alapvetően talajvizes rendszer rétegvízként jelentkezhet. Az alluviális völgytalp szélessége átlagosan 1 – 2 km, de gyakran ennél jóval szélesebb, néha pedig csak néhány tíz méter.

A felszín alatti vizek utánpótlása jórészt a csapadék beszivárgásából és részben a vízfolyásokból történik. A felszíni vízszintek hosszúidejű (csökkenő) trendje a vízellátás szempontjából kedvezőtlen.

Vízföldtani modellezés eredményei
Az Ipoly/Ipel’ völgy és a kapcsolódó vízgyűjtő területek hidraulikai modellje:
• kimutatta, hogy érzékeny hidraulikai kapcsolat létezik az Ipoly/Ipel’ folyó allúviuma, az idősebb porózus medencekitöltések és a környezetben lévő, vulkáni kőzetekből felépített hegyvidékek között;
• kimutatta az Ipoly völgy alsó szakasza és a Duna völgy közötti szoros kapcsolatokat, továbbá;
• megadta a jelenleg tartósan kitermelhető vízkészletek mértékét.

Hidrogeokémiai eredmények
Az Ipoly régióra a felszín alatti vizek erős kémiai változatossága a jellemző. A vizekben leginkább a Ca-Mg-HCO₃ típus dominál, a karbonátos ásványok oldódásának és a szilikátok hidrolitikus mállásának eredményeképp. A vízminőségi összetétel mindemellett számos helyen az emberi tevékenység hatásait is tükrözi.

A felszín alatti vizek szennyeződéseit főként a mezőgazdasági tevékenységek és a szennyvizek okozzák. Ebből következően a talajvíz legfelső zónája a legszennyezettebb. A szennyezett talajvízre a nagyobb nitrát-, klorid-, ammónium-, foszfáttartalom, vagy a szerves szennyeződést jelző paraméterek (PAH, KOI) és helyenként a peszticid maradványok utalnak.

A projekt egyik célja az volt, hogy kiegészítő vízmintavételekkel és elemzésekkel pótolja a szerves szennyezőanyagokra vonatkozó ismeret hiányunkat. A térségben jelentkező települési szennyeződések megismerésére részletes felmérések javasolhatók. Az alacsony oldott-oxigén tartalommal rendelkező felszín alatti vizek esetében gyakori a vas, a mangán és az ammónium határértéket meghaladó megjelenése is.
A térségben számon tartott ásvány- és termálvizekről az újabb vizsgálatok alapján a részletes projekt jelentés ad ismertetést.

AGGTELEK/SZLOVÁK KARSZT RÉGIÓ

Az Aggteleki-hegység és a Szlovák karszt vidéken jelentős kiterjedésű közös karsztvíztároló rendszer található. Az EU Víz Keretirányelv alapján a Duna-medencére készített jelentés a területet a kiemelten fontos határral osztott felszín alatti víztestek közé sorolta, ezért is került kiválasztásra közös értékelés céljából.

A terület legnagyobb része a Nemzeti Park területére esik, ahol a felszín alatti vizek szerepe a meghatározó mind a források, mind a híres cseppkőbarlangok alakításában. A felszín alatti vizek kiemelten fontos ivóvízbázist jelentenek a szlovákiai, és regionálisan jelentőset a magyar oldalon, melyek szennyeződésérzékenységük miatt is kiemelt védelemben részesítendők.

Az itteni felszín alatti vízrendszerek változatos összetételű, elsősorban karbonátos mezozoos kőzetekben alakultak ki. A régió morfológiájára a karsztos fennsíkok a jellemzők, melyeket a mély kanyon-szerű, vízfolyásos völgyek osztanak kisebb egységekre. Ezek a kisebb hidrogeológiai egységek jelentős eltéréseket mutatnak — elsősorban az ott található kőzet-típusoktól függően — mind vízháztartásukat, mind áramlási rendszerüket, mind a megcsapolásukat jelentő karsztforrások hozamait illetően. Vízföldtani szempontból a legjelentősebb a Szilicikum tektonikai egység, középső- és felső-triász repedezett és karsztosodott mészkő- és dolomit-kőzeteivel.

Az Aggtelek-Domica barlangrendszert is tartalmazó magyar oldali egységek az Alsóhegy, Nagyoldal, Haragistya és a Galyaság vidékén találhatók. A határ mentén elterülő karsztrendszer Szlovákiában 598 km², Magyarországon 471 km², azaz összességében 1069 km² kiterjedésű.

Vízföldtani modellezés eredményei
Az Aggtelek-Szlovák karszt területére készített modell azt mutatta, hogy:
• a karszt rendszer érzékeny egyensúlyi állapotban van a környezeti elemekkel;
• a terület vízháztartási egyensúlya megőrizhető, ha csak a forrásokban felszínre lévő vízhozamot hasznosítjuk;
• jelentősebb kutas víztermelés a források hozamcsökkenését eredményezné, illetve ezek egy része a nyári időszakokban ki is száradna, majd ezt követően további vízszintsüllyedések jeleznék az egyensúly felborulását.

Hidrogeokémiai eredmények
A felszín alatti vizek összetételét elsősorban a víz-kőzet kölcsönhatások határozzák meg. Azok a vizek, melyek az Aggtelek-Szlovák karszt mezozoos (középső- és felső-triász) mészköveinek és dolomitjainak repedéseiben és üregeiben mozognak jellemzően Ca-HCO₃ és Ca-Mg-HCO₃ típusúak. A természetes állapotú, emberi tevékenység által nem érintett karsztvizek kiváló vízminőségű állapotúak.

A terület jelentős részén a felszín alatti vizek nagyon jó minőségűek. Ezek a vizek teljes mértékben megfelelnek az ivóvíz-szabvány előírásainak. A legtöbb esetben a nyomelemek alacsony értéket mutattak, jóval a kimutatási határértékek alatt. Emberi tevékenység hatására bekövetkezett szennyeződéseket csak ritkán lehetett kimutatni, azokat is elsősorban a települések környezetében. A felszín alatti vizek szennyezését általában a magasabb nitrát, klorid, szulfát, kémiai oxigén-igény és kálium tartalom jelezte. A karszthoz csatlakozó harmadidőszaki üledékes kőzetek vízadó rétegeire telepített kutak vize gyakran vasas, mangános az ottani reduktív környezet miatt.

BODROG RÉGIÓ

A Bodrog folyó vízgyűjtőjén lévő alluviális, részben medencebeli vízadórendszer részletesebb hidrogeológiai vizsgálatra kiválasztott része a szlovák-magyar határ két oldalán terül el, és magában foglalja a teljes Bodrogközt, valamint a Tisza-völgynek a Tisza és a Bodrog tokaji összefolyása és Záhony közötti részét. A kiválasztásnál szempont volt, hogy egyrészt a térségben növekvő vízigények jelentkeznek, másrészt, hogy a határ menti szennyeződés-veszélyek esetében világosabb képet kapjunk. A vízadó rendszer egy része Ukrajna területére esik, ennek vizsgálatára jelen projekt keretében még nem kerülhetett sor.

A fő vízadót a Bodrog és mellékfolyóinak alluviális üledékei képezik. A vizsgált területet a Tisza két részre, a Bodrogközre és a Rétközre osztja. A negyedidőszaki vízadó vastagsága a szlovák oldalon 60 méter körüli, majd dél felé Magyarországon fokozatosan vastagodik (50-200 m). A folyóvízi üledékek anyaga a régió északi részein homokos kavics, dél felé egyre több kőzetliszt és agyaglencsével. A homokrétegek jellemző vízvezető-képessége 5-30 m/nap.

A szlovákiai oldalon csak a negyedidőszaki vízadó tartozik a határokkal osztott víztestek közé, míg a magyar oldalon a pannóniai vízadóknak a 30^oC-nál hidegebb részei (kb. 500 m vastag) is ide kapcsolódnak. A víztest teljes kiterjedése a szlovák oldalon 1466 km², míg a magyar oldali két érintett víztest összterülete 1300 km².
A víztestek vizeinek fő utánpótlása a szlovák területekről és részben a Tokaji-hegységből származik. A csapadékvíz a peremi hegységeken szivárog be, majd a mélybe jutva táplálja a medence jobb vízvezető rétegeit. A vízgyűjtők felsőbb szakaszain található felszíni vizek helyenként közvetlenül is táplálják a rendszert.

Vízföldtani modellezés eredményei
A Bodrog régió medence területeire és a környező vízgyűjtőkre kiterjedő vízföldtani
modell alapján megállapítható, hogy:
• a természetes állapotokhoz tartozó vízháztartási egyensúlyt a csapadékbeszivárgás, a talajvízből való párolgás, a folyók és csatornák menti megcsapolások, és helyenként a mederfenéken keresztüli táplálások határozzák meg;
• a medence területeken helyenként a túltermelés depressziós hatása jelentkezik;
• a jelentősebb víztermelésekkel érintett bodrogközi medencerészek depressziós hatása a határon átnyúlik. A hatás jelenleg nem jelentős, azonban a vízföldtani körülmények nem megfelelő figyelembe vételével végzett víztermelés bővítések depressziói érinthetik a medence központibb helyein lévő nedves területeket, károsítva az itteni felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákat.

Hidrogeokémiai eredmények
A Bodrog régió területére a feszín alatti vizek kémiai összetételére a nagy
változatosság a jellemző. A különböző folyamatok, de főleg a karbonátok oldódása
és a szilikátos ásványok mállása hatására az utánpótlási részeken Ca-HCO₃ és Ca-
Mg-HCO₃ típusok a jellemzők.
A különböző vízben található alkotók részben a természetes és részben a helyenként
jelentős emberi hatásokat tükrözik. A leggyakoribb szennyeződések
mezőgazdasági- és szennyvíz eredetűek, és a talajvizek, azaz a sekély víztestek
legfelső zónáit érintik. A szlovákiai területen magas nitrát (> 50 mg/l) és alacsony
oldott oxigéntartalmakat (kisebb, mint 5 mg/l) mértek a minták többségében.
Mindezek mellett magas klorid, szulfát, foszfát és bizonyos szerves anyagok, (PAH,
KOI) is gyakran jelentkeztek, sőt helyenként peszticideket is sikerült kimutatni. A
magyar oldalon megismert vízösszetételek ettől eltérőek. Az itteni vizsgálatok
általában alacsonyabb nitrát-, klorid-, szulfát-tartalmú vizekből készültek. Ugyanakkor
ezekben a vizekben magasabb a vas, a mangán és az ammónia, és helyenként
határérték feletti arzén is kimutatható volt. Ezt a különbséget az okozza, hogy a
magyar oldalon végzett vízvizsgálatok inkább a mélyebb vízadókból származnak,
ahol az oxigénszegény viszonyok a jellemzők. Miután a magyar oldalon a felfelé
áramló vizek dominálnak, így a sekélyebb kutak jó része is az említett anaerob
körülményeket mutatja.
A legtöbb esetben a vizsgált nyomelemek a természetes viszonyokat tükrözik, azaz
általában igen alacsony koncentrációban vannak jelen. Az említett arzén kivétel ez
alól. A vizsgálatok során helyenként megismert magasabb alumínium, cink és szelén
(és esetenként a vas, mangán egy része is) helyi szennyeződést jelezhet.

A VÍZGAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSA

Javasolható konkrét intézkedések:
• Azoknak a meglévő szolgáltatásoknak a fejlesztése javasolható, melyeket a regionális vízművek és a nagyobb intézmények üzemeltetnek.
• Ahhoz, hogy az integrált vízkészlet-gazdálkodási tervezés igényeit ki lehessen elégíteni, szükséges a közüzemi vízművek, szennyvíztisztítók és hulladék gazdálkodási egységek modernizálása és fejlesztése, többek között azért, hogy a regionális vízellátásban nem részesülő települések lokális és regionális terveit a már meglevőkkel összhangba lehessen hozni. A tervekben szerepeltetni kell a vízhiányos és krízis időszakok idejére a helyi kutakból és vízművekből való alternatív vízbeszerzések lehetőségét is.
• Szükséges a vízszolgáltatók helyi szakértőinek folyamatos képzése, különösen a kis és közepes méretű vízművek működtetésével és karbantartásával kapcsolatosan, továbbá a mennyiségi és minőségi monitorozási és vízmintavételi feladatoknál. Ezek közül külön kiemelendő a minőségbiztosítás és –ellenőrzés (QA/QC) biztosítása, a szerves szennyezők, a nehéz fémek és a mikrobiológiai mutatók mintázása és vizsgálata az újabb EU-s szabályozásoknak megfelelő formában.
• Szerződés-minták kidolgozásával kell támogatni a helyi önkormányzatokat és a kis helyi közüzemi vízműveket abban, hogy a megfelelő szakszolgáltatókkal végeztessék el a szükséges feladatokat. Bátorítani kell esetenként a PPP (Private-Public-Partnership) megállapodásokat, hogy tejesíteni lehessen a nemzeti szabályozásokat és vízgazdálkodási politikát.
• Ki kell alakítani a kis-települések, tanyák, kis vállalkozások támogatását, hogy szövetkezeteket alakíthassanak vízellátásuk javítása érdekében. Ezen keresztül lehetne megvalósítani az összhangot azokkal a regionális és lokális, szociális és gazdasági fejlesztési intézkedésekkel, melyek a szegény és szociálisan leszakadt népesség, különösen a roma kisebbség életkörülményeinek javítását célozzák, mind Szlovákiában, mind
Magyarországon.
• Ugyanezen körben támogatni kell a kisméretű, költség hatékony (biodegradációs, homokszűrős és mesterséges mocsaras) tisztítóművek kialakítását.
• Olyan fejlesztési programokat kell előnyben részesíteni, melyek elősegítik a szükséges szociális integrációt. A fenntartható szociális és gazdasági fejlesztés a hozzá tartozó helyi intézkedésekkel képezhetik az alapját ezen területek fenntartható környezetgazdálkodásának.
• Szükséges a döntéshozók és a többi vízgazdálkodásban érintettek közötti további együttműködés biztosítása határokon átnyúló, regionális és települési szinteken, úgy, hogy az előzőekben felvázolt akciók összhangban legyenek az EU Víz Keretirányelv most készülő vízgyűjtő-gazdálkodási terveivel.

A peszticid szennyeződések becslése, helyreállítása és a peszticid használatok korlátozása
• Javítani kell a különböző települési, regionális és határon átnyúló adminisztrációs szintek és szakértői szervezetek közötti együttműködést.
• Szükséges egy, a talajvizekre, a talajnedvesség zónájára és a felszíni vizekre vonatkozó peszticid szennyezési adatbázis létrehozása az Ipoly régió területére.
• Tervet kell készíteni a kitérképezett felszín alatti szennyeződések felszámolására.

A nitrát és más tápanyagok használata miatti szennyeződések elleni védelem
• Elő kell segíteni a Nitrát Irányelvben megfogalmazott jó mezőgazdálkodási gyakorlat további alkalmazásait és az ott megfogalmazott akció-programokat. Ez egyúttal a Víz Keretirányelv 10. és 16. cikkelyében megfogalmazottakat is segíteni fogja.
• Át kell tekinteni a nitrát-érzékeny területeket a talaj-térképek, a regionális hidrogeológiai modellezési és a geokémiai vizsgálati eredmények alapján, megfelelő távérzékelési módszerek felhasználásával.

Az Aggtelek-Szlovák karszt terület vízminőségi állapotvédelme
• Helyre kell állítani az árvizek tárolását biztosító nedves területeket, és ugyancsak nedves területeket célszerű létrehozni a helyi szennyvíz-tisztítás biztosítására.
• Az EU strukturális és szociális alapjai és a Life+ program a nemzeti források mellett megfelelő pénzügyi alapul szolgálhat.

Korlátozó és védelmi programok kidolgozása az ipari és települési szennyeződések ellen
• Közös projekteket kell indítani a szennyezési helyzetek jellemzésére a regionális szervek kivitelezésében, vagy a felügyeletük mellett.
• Javítani kell a regionális és a települési illetékesek közötti, illetve a társszervezeteik közötti adat és információcserét.

Készítették: Brezsnyánszky Károly, Szőcs Teodóra és Tóth György