A vízföldtani kutatások kiemelt témái

Részvétel a nemzetközi eWater projektben

Az eWater projekt célja, hogy különböző országok földtani szolgálatainál meglévő, a felszín alatti vizekre eWatervonatkozó országos adatbázisokat nemzetközivé tegye. Így az országhatárokkal osztott területek problémái könnyebben megoldhatóvá válnak. A rendszer lehetővé teszi a szomszédos országokkal történő hatékony információcserét, ami elsősorban a határokon átnyúló víztestek (cross-border waterbodies) esetében nélkülözhetetlen.Az internetes felületen létrehozott  metaadatbázis segítségével a határokon túlnyúló projektek esetén elérhetők lesznek a szomszédos országok alapvető vízföldtani adatai. Az adatbázisok segítségével  határokon túlnyúló, nemzetköziösszefogással készített  térképek szerkeszthetők, illetve vízföldtani modellek fejleszthetők, amik alapvető feltételeket biztosítanak a fenntartható vízgazdálkodás és környezetvédelem európai szintű kezelésére.

A projekt keretében elkészült az ország új, a legfrissebb adatokat is figyelembe vevő vízföldtani térképe, aminek alapja az 1:100 000-es méretarányú (EOFT) fedett földtani térkép.  

A projekt saját honlapját ide kattintva érheti el: http://www.ewater.eu 

Az EU Víz Keretirányelv víztestekkel kapcsolatos földtani feladatai

A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja a felszín alatti víztestek jó mennyiségi és minőségi állapotba való hozását 2015-re

A feladat elvégzése több minisztérium összehangolt munkáját igényli, amint ezt a 1189/2002. (XI.7.) számú Kormányhatározat is meghatározza. A tevékenység az alábbi fontosabb szakaszokra tagolódik:   
   2005: első, Brüsszelbe beadott un. országjelentés
   2006: monitoring rendszerek felállítása és a monitoring programok megindítása
   2007-2009: a vízgyűjtő gazdálkodási tervek (VGT) elkészítése
   2009-2015: jó állapotba hozás, illetve jó állapotban tartás

   A későbbiekben 6 évenként a víztestek állapotát felül kell vizsgálni. A feladat végrehajtása során a vízügyi ágazat együttműködik a Magyar Állami Földtani Intézettel. Az Intézet feladata a korábbi közös munka alapján elsődlegesen kijelölt víztestek földtani hátterének regionális jellemzése, indokolt esetben pedig javaslatot tesz a víztest határok felülvizsgálatára. A 2006 júliusától folyó munkában az Intézet vízföldtani, földtani kutatási, környezetföldtani és geoinformatikai osztályai valamint a könyvtár dolgozói vesznek részt. A munka szoros együttműködésben zajlik a vízügyi ágazatban dolgozó kollégákkal.

Az elvégzett munka elsődleges eredményei az alábbiakban foglalhatók össze:

• Megkezdődött egy egységes szemléletű, vízföldtani szempontokat is figyelembe vevő, 100 000-es méretarányú földtani térmodell kialakítása a néhány éve, hasonló méretarányban elkészült, az egész országot lefedő felszíni földtani térképsorozat folytatásaként. Az egész országot átfedő metszetek segítségével képet alkothatunk a felszín alatti tér felépítéséről, legfontosabb földtani szerkezeteiről, alkalmat adva ezzel a korábban kijelölt víztestek egymáshoz való viszonyának bemutatására és a víztest határok pontosítására.
• A földtani metszetekhez kapcsolódóan elkészült elvi-földtani rétegoszlopok a szelvényekre eső víztestek mindegyikét külön-külön jellemzik. A litológiai és hidrosztratigráfiai jellemzés mellett az egyes víztesteken belül a képződmények vastagságát és horizontális elterjedését is megadjuk a szerkesztés időpontjában rendelkezésünkre álló információkra alapozva.
• Rövid földtani és vízföldtani leírás készült a víztestekre, ami összefoglalja a földtani szelvényen és az elvi földtani-vízföldtani rétegoszlopon bemutatott és külön kiemelendő információkat, illetve a méretarány következtében ott nem eléggé szembetűnő, vagy ki nem fejezhető, de földtanilag, vagy vízföldtanilag fontos sajátosságokat.
•  Az elkészült anyaghoz a legfontosabb földtani és vízföldtani szakcikkek és kutatási jelentések irodalomjegyzékét is összeállítottuk.

Az elvégzett munka eredményeit a földtani és vízügyi szakemberek a következő feladatok megoldásában hasznosíthatják:

• Magyarország földtani térmodelljének megszerkesztése, a kijelölt víztestek helyzetének, határainak további pontosítása;
• A víztesteket felépítő képződmények lokális és regionális hidrosztratigráfiai tulajdonságainak egymással történő harmonizációja, a víztest egészének minél pontosabb jellemzése;
• A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoringját elősegítő rendszer finomítása, szükség esetén korrigálása, és a 2015-re kitűzött cél, azaz a jó állapot elérése;
• Megbízható földtani, vízföldtani és vízgeokémiai alapok biztosítása a felelős vízügyi szervezeteknek a 2009-ig elkészítendő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítéséhez.
  

A MÁFI országos felszínalatti vízmegfigyelő-hálózata 

       Az  1970-es évek óta az ország minden területén jelentősen megnövekedett  a felszín alatti víz termelése. A fellépő hatások tanulmányozására valamint az elmúlt évtizedben gyakorivá vált és napjainkban már az ivóvízbázisokat is veszélyeztető felszínalatti vízszennyezések feltárására észlelő kutak hálózata szolgál. E folyamatok követésére kialakított monitoring hálózat kútjainak száma jelentősen megnőtt az elmúlt évek során.

      A MÁFI országos felszínalatti vízmegfigyelő-hálózata keretén belül az elmúlt években az ország különböző pontjain összesen mintegy 180 db észlelőkút rendszeres mérése folyik (1. ábra). A rendszeres mérésekkel folyamatos vízszintészleléseket biztosítottunk az ország legfontosabb régióiban. Megfigyeléseink kiterjednek a talajvizekre, a rétegvizekre, és a karsztvizekre, valamint valamennyi vízadó képződmény típusra (porózus, karsztos és a repedezett víztároló képződmények). Néhány észlelőkút egyedülálló módon regisztrálja a termálvíz tároló rétegekben a víztermelés hatására bekövetkező vízszint-, és potenciálszintváltozásokat. Az észlelőkutak sok helyen kútcsoportot alkotnak, amik egy adott helyen több mélységtartomány vízszint-, illetve potenciálszint változásának egyidejű megfigyelését teszi lehetővé. A 70-es években megkezdett vízszintmérések eredményeként a kutak többségéből több évtizedes adatsor áll rendelkezésünkre. A megfigyelő-hálózat az egész ország területén egységes módszerekkel regisztrálja és dolgozza fel a mért adatokat, a felszínalatti vízszintváltozásokat. 

     A kúthálózat elsősorban a regionális komplex vízföldtani térképezések és alapszelvény-fúrások során kiépített kutakból tevődik össze. Számos észlelőkút kezelését azonban más intézményektől vettük át, azok megszűnése, illetve tevékenységük átalakulása miatt.    A kúthálózat főként azokon a területeken rögzíti a változásokat, amelyek a jelentős víztermelésektől távol esnek, ily módon kiegészíti, illetve összekapcsolja a vízügy és a környezetvédelem víztermelésekhez és más objektumokhoz kapcsolódó rendszereit. A megfigyelések célja az ország különböző régióira, illetve felszín alatti víztestekre jellemző vízszintváltozási tendenciák meghatározása és nyomon követése. További cél alapadatok szolgáltatása a felszín alatti vizek természetes és mesterséges hatásokra bekövetkező változásának kutatásához, valamint a különböző léptékű (országos és regionális) vízföldtani áramlási modellekhez.

    A megfigyelések igazolták, hogy a felszín alatti vizek szintjét a természetes folyamatok és az emberi beavatkozás egyaránt befolyásolják. A Dunántúli-középhegység karsztvízszintje a bányászati vízkivételek hatására jelentősen lecsökkent a természetes állapothoz viszonyítva. A bányászat felhagyásával a karsztvíz kiemelése jelentősen csökkent. Hatására megkezdődött a karsztvízszint visszatöltődése. A korábbi, nagyobb depresszióval jellemzett területeken (pl.: Nyirád, Iszkaszentgyörgy térsége) a karsztvíz visszatöltődése intenzívebb, míg a hegység peremi területein lassú vízszintemelkedés figyelhető meg (2. ábra).

Az Alföld különböző mélységű rétegvíztároló szintjeiben az ivóvíz és termálvíz célú víztermelések hatására eltérő mértékű vízszint- (potenciálszint-) csökkenés figyelhető meg (3. ábra).

A Dunántúli-középhegység karsztvízföldtani kutatása

A téma jelentőségét az adja, hogy az ivóvízkészletünk 90%-át jelentő felszínalatti készlet harmada karsztos kőzetekben tárolódik, s a Dunántúli-középhegység karsztos képződményeiben tárolt karsztvíz 40, kiemelten fontos ivóvízbázisunk egyike. Ezenkívül nagy jelentőségűek a hegység K-i lábánál a budapesti források, DNy-i mélybesüllyedése mentén pedig a Hévízi forrástó, valamint a karsztos kiemelt rész mélybeni folytatódásában a zalai medence termálvizei.

A térség az 1980-as években közismerten kritikus helyzetbe került a bányászati tevékenységekhez kapcsolódó nagyméretű vízkiemelés következtében. A karsztvíz nyomásszintje a bányászati térségekben 80-120m-rel, átlagosan 30 m-rel csökkent, s ez számos környezeti problémát okozott. A források túlnyomó többsége elapadt, a kutakban a vízszint csökkent, a vizes élőhelyek kiszáradtak, a Hévízi-tónál a hozam és a víz hőmérséklete alacsonyabbá vált. A 90-es évek elején a bányászati vízkiemelések abbamaradtak, csupán az időközben ezekre kiépített ivóvízhálózat ellátására emelnek vizet a korábbi bányatérségekben. Ez a rehabilitációs időszak kiváló lehetőséget nyújtott a karsztvíztároló kőzettestek vizsgálatára.

A munka eredményeként meghatározhatóvá váltak a karsztvíz szintjét és áramlását megszabó geológiai tényezők. Kirajzolódtak az egyes hidrodinamikai egységek, s a közöttük lévő kapcsolatok. Ezek megismerése szükséges az EU Víz Keretirányelv feladatainak ellátásához, s elősegítik a fenntartható fejlődés elvére alapuló vízgazdálkodást a térségben.

Fontos ( ugyancsak a Keretirányelv előírásai értelmében elvégzendő feladatot, a víztestek kijelölését is szolgáló ) tevékenységünk a Vértes és Gerecse hegység forrásainak felmérése. Ennek során több éven át évi két alkalommal vizsgáljuk a források hozamának, hőmérsékletének és kémiai összetételének alakulását.

Limnogeológiai kutatások és a Balaton térségének vizsgálata

Több évtizede folyik nagy tavaink - elsősorban a Balaton, valamint a Velencei és a Fertő-tó vizsgálata. A munka során tisztázódott e tavak fejlődéstörténete, területük, vízkészletük változásai a kialakulásuk óta eltelt többezer év alatt.

Ezen ismereteink jelentős mértékben elősegítik napjaink vízszint és vízminőséggel kapcsolatos problémáinak megoldását. Építjük a Balatoni Földtudományi Adatbázist, amely a balatoni térség földtani adatait tartalmazza, jól kezelhető formában. Ismereteinkre támaszkodva rendszeres szakmai tanácsadást végzünk az állami és az önkormányzati szerveknek, s segítjük a térséget érintő döntések meghozatalát.

Vízkészleteink kutatása

A víz létfeltételeink közé tartozik, az egészséges ivóvíz minden ország egyik legfontosabb értéke, melynek biztosítását az EU Víz Keretirányelve is kötelezővé teszi.
Hazánkban a felszíni vizek és a talajvízkészlet a környezettel való nem eléggé körültekintő gazdálkodás, a szennyező anyagok meggondolatlan tárolása, a kérdéskörrel kapcsolatos társadalmi tájékozatlanság következtében ? kevés kivételtől eltekintve -ivóvízként nem használhatók. Ezért különösen felértékelődött a felszín alatti mélyebb rétegekben tárolódó, un. rétegvíz-készlet.
A felszínalatti vízkészlet jelentős része magas hőmérsékletű és oldott anyag tartalmú, ami termál- illetve gyógyvízként történő hasznosításukat teszi lehetővé. Az utóbbi években termálvizeink hőenergiaforrásként való felhasználása iránt is egyre fokozódik az érdeklődés.

A felszínalatti vízkészlet felszíni utánpótlódási, mélybeni áramlási és természetes megcsapolódási körülményei, valamint minőségének alakulása szempontjából is meghatározó jelentőségű a felszínalatti tér felépítése. Lényeges jellegek a kőzetek kifejlődése, összetétele, elhelyezkedése, a vízvezetést megszabó tulajdonságok, s fontos kérdés a kőzettestekben áramló vízzel való kölcsönhatásuk.

A Földtani Intézet megalakulása óta szinte folyamatosan foglalkozik vízföldtani kutatásokkal. A munka fontos részét képezte az adatok gyűjtése, rendszerezése, s mindig fontos szerepet kapott az eredmények gyakorlati hasznosítása.
Jelenleg a Vízföldtani Főosztály munkatársai három osztályra szervezve tevékenykednek, melyek a vízföldtani kutatás különböző feladatait látják el. Végezzük a vízföldtani szempontból kiemelt jelentőségű térségek vizsgálatát, hidrogeológiai térképeket szerkesztünk. Országos vízmegfigyelő hálózatot müködtetünk, adatbázisokat építünk és tartunk karban. Vizsgáljuk a vizek összetételét, s alapozva az Intézet egyéb részlegeinek eredményeire is, országos, regionális és lokális modellezést végzünk.
A tevékenységek eredményeként kirajzolódnak a felszínalatti vízkészleteket tároló kőzettestek, melynek alapján világossá válnak a felszínalatti áramlások. Prognózisok készíthetők és megtervezhetők a szükséges vízvédelmi intézkedések.