Arzén (As)

Természetes előfordulása

A földkéregben 0,0002 %-nál kisebb mennyiségben van jelen. Anionként és kationként is számos ásvány összetételében szerepel, többnyire a kénnel együtt. Legfontosabb ásványa az arzenopirit. Bár önálló — pontosabban, a higannyal és/vagy az antimonnal közös — lelőhelyei is vannak, a világtermelés javát az arany-, réz-, cink- ólom- és kobaltbányászat melléktermékeként nyerik ki. (A kőzetek és talajok As-tartalmát lásd a főmenü 1. és 2. táblázatában, valamint: A talajok magyarországi és világátlagainál.

Néhány természetes közeg arzéntartalma:

kőszén 5–45 g/t, (pernye, korom kb. 440 g/t-ig)

kőolaj 0,2–0,3 mg/liter

folyóvíz átlag 1,7 µ g/l

tengervíz átlag 3,7 µ g/l

ásványvizek 1 –190 µ g/l

Az ivóvíz megengedett As-tartalma 50 µ g/l; várható, hogy ezt néhány éven belül, a WHO ajánlásának megfelelően 15 µ g/l-re csökkentik. Az arzénes ivóvíz komoly környezeti probléma Magyarországon: az Alföld ivóvízkútjainak mintegy harmada 15 µ g/l fölötti arzéntartalmú vizet ad. A levegő As-tartalma (európai átlag): 16 ng/m^3.

Élettani szerepe

Az arzén és vegyületei erősen toxikusak. Sejtmérgező, rákkeltő, mutagén hatásúak.

A növények — fitotoxikus hatása miatt — viszonylag kevés arzént tartalmaznak, így

a gabonafélék kb. 0,04 g/t-t (szárazanyagra számítva).

Állati szervezeteknél hasonló a helyzet: pl.

édesvízi halak 0,15–0,38 g/t (élősúlyra számítva)

tej < 0,15 mg/l

Az emberi szervezet számára elviselhető (táplálékkal és egyéb módon felvehető) napi As-bevitel megengedett értéke Belgiumban 10,8 µ g, az USA-ban 19 µ g.

A geokémiai felvétel adatai (lásd a térképet!):

A felső mintázási szintben:

Min.: 2,5, várható érték: 7,2, max.: 230 g/t.

Az alsó mintázási szintben:

Min.: 2,5, várható érték: 7,5, max.: 505 g/t.

A geokémiai háttér várható értéke: 7,4 g/t.

A geokémiai anomália küszöbértéke: 30 g/t.

Az arzén eloszlásának értelmezése, geokémiai anomáliáinak megjelenése:

Egyértelmű dúsulásai közül a Szamos–Kraszna környéke és a Mátra vidéke az ércesedett földtani–geokémiai háttérrel hozható kapcsolatba (Erdélyi Érchegység, Parád, Recsk). Szubanomális értékekkel megjelenik a Zempléni hegység D-i, DNy-i része, beleértve a Szerencsi dombságot is. Egyéb felhalmozódásai nagyrészt egybeesnek a sekély mélységből megismert arzénes rétegvizek előfordulásaival. Intézetünk Geokémiai Főosztályán évek óta folyik a magyarországi arzénes rétegvizek geokémiai vizsgálata. Az egybeesést az arzénes rétegvizek elterjedését ill. az As-koncentrációk eloszlását bemutató térképek mintázata is sugallja.