Réz (Cu)

Természetes előfordulása

Viszonylag gyakori: a földkéreg mintegy 0,01 % rezet tartalmaz.

Mint "félnemes" fém, az aranyhoz és ezüsthöz hasonlóan elemi állapotban is megtalálható: ez az ú.n. termésréz". Legnagyobb mennyiségben azonban vegyületként, különböző érceiben fordul elő. Ezek közül a legfontosabb a rézkovand (kalkopirit). (A kőzetek és a talajok Cu-tartalmát lásd a főmenü 1. és 2. táblázatában, valamint A talajok magyarországi és világátlagainál.

A tengervízben 1–3 µ g/l a szokásos értéke. A felszíni édesvizekben mennyisége 0,5–1000 µ g/l között változik; a lágy vízben több, mint a keményben (átlagban 10 µ g/l). Az ivóvízben még megfelelő mennyisége 0,2 mg/l, a tűrhető 1,0 mg/l.

A szabad légtérben, kevéssé szennyezett területeken 0,03 ng/m³ mennyiségben találjuk. Lakott területen 10–100 ng/m³-t mértek, de koncentrációja iparvidékeken akár 1 µ g/m³ fölé is emelkedhet.

Élettani szerepe

Alacsonyabbrendű szervezetek (gombák, moszatok) számára már igen kis koncentrációban is toxikus, ezért a növényvédelemben gombaölő szerként (pl.: peronoszpóra ellen) alkalmazzák.

Növényekben a klorofill szintézisét segíti elő. A talajban igen gyorsan oldhatatlan sókká alakul ill. komplex vegyületekben kötődik meg. Mivel a növények számára csak az oldható formában lévő réz vehető fel, számukra élettani problémát általában nem a toxicitás, hanem a réz hiánya jelent. Általánosságban elmondható, hogy ha a talajban 5 g/t-nál kevesebb a réz, az hátrányosan hat a legtöbb növény fejlődésére.

Az állati és emberi szervezetekben a Cu elősegíti a hemoglobin és a vörösvértestek képződését ill. az ezek hiánybetegségeinek gyógyítására adagolt Fe felszívódását.

A réz-szulfát hánytató hatású, a gyógyászatban mérgezéseknél alkalmazzák.

Emberi táplálkozásban napi 3–5 mg Cu felvétele ajánlatos.

A geokémiai felvétel adatai (lásd a térképet!):

A felső mintázási szintben:

Min.: 3,9, várható érték: 19, max.: 399 g/t.

Az alsó mintázási szintben:

Min.: 1,4, várható érték: 18, max.: 216 g/t

A geokémiai háttér várható értéke: 18 g/t

A geokémiai anomália küszöbértéke: 66 g/t

A Cu eloszlásának értelmezése, geokémiai anomáliáinak megjelenése:

A térképen a 13 g/t értéknél kisebb koncentrációkat a Duna–Tisza közén s a nyírségi homokterületeken találjuk; a Dunántúl nagy része 13–46 g/t koncentrációkkal jellemezhető. Anomáliáit a Szamoson, a Maroson és a Zagyva árterén találjuk. Közel anomális a Gyöngyös patak, a Sajó és a Felső Tisza üledéke.