Cink (Zn)

Természetes előfordulása

Közepesen gyakori elem: a földkéreg 0,012 %-a.

Mivel igen reaktív, csak vegyületeiben található — termésfémként nem fordul elő. Legfontosabb ércei a szfalerit, a cinkpát és a kalamin. Általában az ólommal, az ezüsttel és a kadmiummal közösen bányásszák. (A kőzetek és a talajok Zn-tartalmát lásd a főmenü 1. és 2. táblázatában, valamint A talajok magyarországi és világátlagainál.

Mennyisége a tengervízben 1–27 µ g/l, a szennyezetlen édesvízben általában < 10 µ g/l. Kifolyó bányavízben mennyisége gyakran eléri a 20 mg/l-t, vezetékes vízben a cső anyagától és a víz agresszivitásától függően 10 mg/l-ig dúsulhat. Nagyobb Zn-tartalom a víznek kellemetlen ízt kölcsönöz és opaleszcenciát okoz. Ivóvízben megengedett mennyisége: 0,2 mg/l (megfelelő), 1,0 mg/l (tűrhető).

Élettani szerepe

A cink mind a magasabbrendű növények, mind az állati és emberi szervezet számára esszenciális elem. Kétértékű kation (Zn^{2+) alakban számos enzim szerkezeti és funkcionális komponense ill. aktiváló faktora.}

^{A talajban az agyagásványok kristályrácsaiban és szorpciós komplexekben helyezkedik el.}

A magas foszfáttartalom — nehezen oldható cinkfoszfát képződése miatt — csökkenti a növények számára hozzáférhető Zn mennyiségét. Felvételét és transzportját egyes nehézfémek (pl.: Cu) is gátolják.

Cinkkel kapcsolatos növényélettani problémát általában a Zn-hiány jelent. Ennek tünetei: gyenge levélnövekedés, korai levélhullás, sárgulás. Zn-toxicitás csak savanyú talajokon, igen magas (kb. 400 g/t) koncentrációnál lép fel.

Állati és emberi szervezetben a Zn-hiány növekedési zavarokkal, az étvágy csökkenésével jár. Emberi táplálkozásban napi kb. 15 mg Zn felvétele ajánlott.

A geokémiai felvétel adatai (lásd a térképet!):

A felső mintázási szintben:

Min.: 12, várható érték: 63, max.: 2166 g/t.

Az alsó mintázási szintben:

Min.: 4, várható érték: 58, max.: 900 g/t.

A geokémiai háttér várható értéke: 57 g/t.

A geokémiai anomália küszöbértéke: 300 g/t.

Az elem eloszlásának értelmezése, a geokémiai anomáliák megjelenése:

Közép-Magyarországra a Zn-hiány jellemző, miközben több folyónk ártéri üledékében a határérték fölötti mennyiséget találunk belőle (lásd a főmenü 1. táblázatában a 4. nagytáj adatait!). Anomális értékeit a Maros, a Szamos, a Sajó és a Zagyva hordalékában, valamint Budapesten találjuk, de közel anomális koncentrációk jelennek meg a Körösök és a Felső Tisza árterén, valamint a Mátraalján is.